________________
GRACE HUMPHREY
Az amerikai írónő könyvét, akárcsak a Filléres Budapesti Kalauzt, Dr. Vajna György és társa adta ki. A gördülékeny stílusú útikalauznak egyszerű a szerkezete. Az első rész Budát ismerteti, a rövidebb második fejezet címe: Buda és Pest között (alább ennek a fordítását olvashatják), a harmadik rész pedig Pest látnivalóin vezet végig.
Grace Humphreyról annyit tudunk, hogy termékeny szerző volt. A többi között könyvet írt Lengyelországról (egy másikat pedig Pilsudski marsallról), valamint a nők szerepéről az amerikai történelemben. A világ ünnepeinek eredetét magyarázó, 1924-ben született kötetét 1990-ben újra megjelentette egy amerikai kiadó.
Come with me through Budapest (1933)
Buda és Pest között
Az öreg, hegyes-dombos Buda és a sík, modern Pest között nyújtózik a Duna, hat hídjával. A két legutóbbit magyar mérnökök építették. A városra visszagondolva, biztos, hogy sokáig emlékezni fogsz a hidakra. Mindig szépek - nyáron, amikor kizöldülnek a hegyek és a sétányok; télen, amikor jégtáblák úsznak a Dunán, és hó csillog a Gellérthegyen; a reggeli napfényben, alkonyatkor vagy ködbe burkolózva.
Melyik szebb - az Erzsébet híd, magas tornyaival és Edisont is meghökkentő merész ívével, vagy a Lánchíd, robusztus pilléreivel, amelyeken megtörik a Duna sebes árja? Azért nevezik lánchídnak, mert a függőhidat láncszerkezet tartja - a maga nemében az első volt Európában. Amikor Széchenyi István a Pestet és Budát összekötő híd építését kezdeményezte (1838-ban), őrült tervnek tartották. Korábban ezt a célt csak egy - az év egyik felében használható - hajóhíd szolgálta. A Lánchíd építésekor iszonyú nehézségekkel kellett megküzdeni a folyón levonuló jég miatt, és amikor 1849-ben megnyitották, a világ nyolcadik csodájaként ünnepelték. Mindenkinek, aki áthaladt rajta, nemesnek és közembernek egyaránt, hídpénzt kellett fizetnie - ez a szabály először itt lépett életbe.
Vedd szemügyre a Lánchidat őrző oroszlánokat! Más városokban is vannak hídőrző oroszlánok, de ezek, bármilyen szögből nézed is őket, különlegesen szépek. A pesti hídfeljáró jobb oldalán a falon egy vízszintes vonal látható, körülbelül egy lábbal a járda fölött: a víz magasságát mutatja az 1838-as árvíz idején (nincs köze a fölötte lévő római számhoz).
Az Erzsébet híd látványa legjobban a Lánchídról élvezhető, és vice
versa. A Lánchíd pillérén, Budához közel, egy tábla őrzi a két Hollán
emlékét, apáét és fiúét, akiket a házmesterné följelentésére
letartóztattak a bolsevisták, majd éjfélkor erre a helyre hurcolták és
a Dunába dobták őket. Keserű kommentár a kommunista uralomhoz 1919
tragikus hónapjaiban.
Ennek a szép városnak egyik legnagyobb kincse a Margitsziget - a helybeliek csak a Szigetnek hívják -, amely csillogó ékszerként fekszik a Dunán, és Pesttel meg Budával is a híd Y-ja köti össze. Egykoron József főherceg tulajdona volt, ma pedig a városé ez a hatalmas, százötven acre területű park.
A városból gőzhajóval lehet átkelni, de autóbuszjárat is van, majdnem a Sziget végéig. A rómaiaknak erődjük volt itt, híres fürdőjüket meleg vizű forrás táplálta. A Duna szabályozásakor - ami megszüntette a szigeten olykor átsöprő ár veszélyét - ez a forrás eltűnt. Ám ismét megtalálták, száznyolcvan méter mélyre lefúrva. És ugyanez a kénben és szénsavban gazdag forrás látja el vízzel a modern fürdőt, a közeli hotelt és szanatóriumot, valamint a nyitott uszodát, a fölösleg pedig a sziklákon lezúdulva a Dunát gazdagítja. Gyógyító erejéből az idők folyamán mit sem vesztett, a mai betegek éppoly hálásak, mint a rómaiak voltak, akik márványtáblákon köszönték meg a múzsáknak vagy Apollónak, hogy e szigeten meggyógyultak. (A táblák a Nemzeti Múzeumban megtekinthetők.)
 |
|
A Sziget sportközpont. Lovaspóló- és teniszpályák találhatók itt, a klubház közelében atlétikai versenyeket rendeznek. A budapesti evezősklubok is itt telepedtek meg, a Sziget csúcsán pedig az agyaggalamblövők versenyeznek. Az új, nagy uszoda egy meleg forrásból nyeri a vizét.
A törökök minden épületet leromboltak a Szigeten, még a köveket is elhordták. A Sziget közepe táján gótikus romokba ütközünk. Elmeséljem a történetüket? Amikor 1241-ben Dzsingisz kán tatárjai betörtek Magyarországra, IV. Béla fogadalmat tett, hogy leányát apácának adja, ha az ellenség kitakarodik. Mikor ez megtörtént, a hatéves kislányt a domonkos rendi nővérekre bízta, akiknek zárdájuk, iskolájuk és kórházuk volt itt. A történet egy másik változata szerint ő állíttatta ezeket az épületeket az apácáknak. Margit két hasonló korú főúri leányka társaságában vonult be a kolostorba.
A lányok az akkor szokásos oktatásban részesültek, emellett a betegeket kellett gondozniuk. A hercegnő, aki a legkevésbé sem kívánkozott palotába, mindig szerény és félrehúzódó volt, maga szokta mosdatni a szegény sorsú betegeket az apácák kórházában. Mielőtt letette volna a fogadalmat, a király ragyogó házassággal kecsegtette, de Margit inkább a zárdában maradt, hogy folytassa alázatos munkáját. A húszas éveiben halt meg, itt a szigeten temették el, később boldoggá avatták. A romokhoz közeli erdei ösvényeken szívesen sétálnak a szerelmesek, akik Margit védelme alatt állnak.
A fürdőkön, a sporton meg a romokon kívül a Sziget lenyűgöző szépségével vonzza a budapestieket. A fű olyan, mint a bársony. Pompásak a kertek, különösen amikor a rózsák nyílnak. Rózsakert helyett helyesebb volna rózsaerdőről beszélni, hiszen a több mint húszezer rózsa gyakran nem is bokrokká, inkább fákká terebélyesedik. Ez volt a kedvenc helye Erzsébet királynénak, akinek a kis szobrát is elhelyezték itt. A betérő vendég, pénz- tárcájának megfelelően, fél tucat étterem közül választhat; némelyikben cigányzene, máshol dzsessz szól.
A város túlsó végén fekvő másik szigetet, Csepelt az üzleti élet sajátította ki. Gyárak és raktárak találhatók rajta, nem utolsósorban ez Budapest kikötője, a változatos dunai kereskedelem központja.