Léggömb
___________
 

      - Kaland a katonai léghajóval. A hadügyi kiállitás katonai léghajója, amelyen Dvorzsák főhadnagy szokta volt légi utait megtenni, tegnapi fölszállása alkalmával komoly veszedelemben forgott. A hatalmas, erős ballon, amely eddigi légi utjait sikeresen kiállotta, tegnap megrepedt és bátor utasait nagyon fura helyzetbe hozta. Hassmann és Waczek főhadnagyok s N. Alice bárónő szállottak föl benne. A kiállitás területét elhagyva, a ballont a Duna felé vitte a szél. A hatalmas folyam tükre fölött jó néhány száz méter magasságban egyszerre csak megállt a léghajó és se jobbra, se balra nem mozdult. Hiába szórták le a homokot a bennülők, a ballon tovább mint fél óráig állt a Duna fölött, fenyegetve utasait, hogy velük együtt belezuhan. Végre egy szélroham odébb vitte a hajót a Szemlőhegy fölé. Itt következett be még csak az igazi veszedelem. A léghajó ballonja egy helyen megrepedt és csak a háló tartotta vissza a biztos veszedelemtől. A hajó mindazonáltal gyorsan kezdett lefelé ereszkedni. A veszedelmet a Pórszász villából észrevette a villatulajdonosnő és az ott lakó Kisfaludy fogházfelügyelő neje, akik segitségére siettek a légi utasoknak és több munkás segélyével megkapták a köteleket és megmentették a segélyért kiabáló tiszteket attól, hogy ballonjukkal együtt a feléjük tátongó kőbányába essenek, ahol könnyen összetörhették volna csontjaikat. A megmenekült légi utasokat a villa tulajdonosnője megvendégelte és azok aztán gyalog tértek vissza Pestre.
      (Pesti Hírlap, július 18.)

      A föld felett.

- Saját tudósitónktól -

Budapest, április 29.

      Godard [58] kapitány kötött léghajója, mely mindenesetre a kiállitásnak egyik érdekes látnivalója lesz, ma délután szállt fel először az Andrássy-uton levő telepről.
      Megkötve repültünk, mint a hogy az alkalmi poéták szoktak, mert a kosár aljából lenyuló drótkötél teljesen biztosit minket az elrepülés ellen.
      Négy órára volt kitüzve az első felszállás ideje, azonban ezt meg kellett előznie az ugynevezett mütanrendőri bejárásnak, [59] melynek, hogy mi értelme volt, az ismeretlen fogalom. Mert azok a jó urak, a kik felszálltak, aligha állhatnak arról jót, hogy a pálya jól van épitve.
      Legelőször különben maga a kapitány szállt fel, hogy bizalmat öntsön a bizottsági urakba. Körülbelül száz méternyire szállt fel s fönnt a magasban kitüzte a csolnak peremére a trikolórt, melyet harsogó éljen és a zenekar légies indulója kisért.
      Azután a »bejáró«, illetőleg ezuttal »felszálló«-bizottság tagjai ültek a tizenkét személyre való csolnakba, a kék ruhás matrózszolgák eloldták a gömböt s az első légi kirándulók emelkedni kezdtek. Ezek is körülbelől száz méterig szálltak fel s leszálláskor a csodálkozás és elragadtatás hangján jelentették ki, hogy a pálya járható.
      Még három felszállás következett ezután, melyet a rendezőség gyengesége folytán formális tusák előztek meg. Szinte jól esett a föld harczai közül, a lassan emelkedő csolnakon, lassu himbálással felmenekülni a tiszta levegőbe és mélységesen lenézni az odalenn torzsalkodó tömeget, mely csakhamar, majdnem láthatatlan, apró fekete ponttá zsugorodott össze.
      Minden rázkódás nélkül, egyenletes sebességgel szálltunk fel, belefuródva a tiszta, kék levegőbe. Talán járhattunk kétszáz méter magasságban. Godard ur nem akart egyuttal magasabbra szállni, mert félt, hogy a magasabb légkörben erős a szél.
      Sajátságos érzés fogott el, letekintve az elmaradozó földre, melyen már-már a János-hegy holmi kis dombnak látszott. A panoráma gyönyörű volt. A kiállitási terület pavillonjai mintha apró gyermekjátékházacskák lettek volna, az Andrássy-ut iczipiczi kis fekete linea.
      Idébb a Duna ezüstös sáva kigyózott végig a beláthatatlan nagy területen: le egészen a Csepel-sziget széléig, fel a váczi hegyek elmosódó, fehér szinéig. A holt képen az egy fényes czikázás: a fejedelmi folyam hullámvonala.
      Lassanként azután belefárad az ember szeme a véghetetlen mozdulatlanságnak a látásába: a lélek pedig szégyelni kezdi magát a földnek büszke, lakóhelyünk szánalmas kicsiségének szemlélése közben, és mig elgondoljuk, hogy milyen nyomorult parány ez a mi minden földi dicsőségünk, vereségünk, diadalunk és szégyenünk tanyája - hát vágyva-vágyakozunk leszállni oda vissza, a hol mégsem érezzük ugy kicsiségét és a hol mégis vissza száll belénk valamelyes önbizalom.
      Négy felszállás történt s a felszállások hat óra után értek véget. Egy-egy felszállás körülbelül husz perczet vett igénybe.
      Maga a léggömb egyike a technika legszebb találmányainak, mert nagy sulya mellett is pehelykönnyen és ugyszólván minden ingadozás nélkül száll fel s a légi utazást lehetőleg veszélytelenné teszi, sőt kötélszakadás esetén is, egy nyomtatott prospektus biztatása szerint "az utazók abban az előnyben részesülnének, hogy csekély összegért a lehető legjobb körülmények közt szabad felszállásban vennének részt".
      De azt hisszük, hogy erre az előnyre kevesen vágynak. És ezzel befejezhetjük ez első légből kapott hirt, mely nem nélkülöz minden alapot.
      (Fővárosi Lapok, április 30.)

      Szabad fölszállás a Godard-léghajóval
      Godard a ballon kosarába ugrik, - nem érzek semmit, csak azt veszem észre, hogy a föld mind messzebb távolodik tőlem, a ballon captif, az Andrássy-ut palotáinak teteje, a reklám- és kisérleti-ballon gyors egymásutánban alattam maradnak, a Gellért-hegy ormán épült erődbe belátok a Duna bifurkációján tul Csepelt, Sziget-Szent-Miklóst, Tökölt, s a Dunán innen Soroksárt, Harasztit, Taksonyt látcsövemen át egészen tisztán kiveszem - és egy pár perc alatt 2700 méter magasságot mutat jelzőnk, anélkül, hogy a legkisebb mozgást, helyből való indulást éreztem volna.
      Ember, ki a földhöz való tapadásra vagy kárhoztatva, mily magasztos érzés fog el, midőn igy a földtől eltávolitva, a vonzerőt leküzdve, a légkörben lebegsz!
      Sajnos, hogy légáramlatba nem juthattunk és emiatt nagy távolságot nem haladhattunk. Ballonunkat csak gyönge délkeleti légáramlat kapta el. Az Andrássy-ut sarkánál felemelkedve, a magasban a kiállitás s a lóverseny-tér fölött elhaladva, Kőbánya fölött, Rákosfalva felé kerültünk s itt a határozott keleti légáramlat Mátyásföld, Cinkota, s később a délkeleti légáram Rákos-Csaba felé hajtott.
      Érdekes, hogy Godard mily egyszerü módon állapitja meg az ereszkedést és emelkedést. Minden segédeszköz használata nélkül nem tesz egyebet, mint széttépett papirdarabokat dob ki a kosárból s ha a papirdarabok emelkednek, a ballon kelleténél jobban ereszkedik, ha a papirdarabok esnek, akkor a léghajó emelkedik, ha a papirszeletkék libegni látszanak, a ballon is körülbelül egy magasságban mozog vagy gyöngén ereszkedik, ez a legegyszerübb mód és a legpraktikusabb eszköz a niveau-különbözet meghatározására.
      Ballast ballast után repült ki léghajónk kosarából, emelkedtünk és ereszkedtünk és végre az utolsó homok kihajitása után egynegyed órányira Rákos-Keresztur észak-keleti sarka fölött 90-100 méter magasságban voltunk, mikor Godard kapitány a 100 méteres kötelet lebocsátotta. A kötél vége ugy huzódott a házak tetején, mint mikor a gyerekek pálcát huznak, szaladva, a rácson végig. A lakosság mind kifutott, apraja-nagyja, mindannyi a kötél után, hogy megfogja.
      E percben dobtuk le utolsó tulsulyunkat, egy nagy csomó papirt, üveget és földet s a ballon 200 méterre emelkedett, a szaladó tömeg nagy boszankodására. A kedvező légáramlat Rákos-Palota felé kapott meg és a 170-ik trigonemetriai magaslat felé hajtott s mielőtt ezt két kilométernyire, 90 mt. magasságban elértük volna, Godard a vasmacskát ledobta, mely a földbe furódott és gyöngén meghuzva a szelep kötelét, a föld felé ereszkedtünk.
      A kiindulás utolsó momentuma, a földre szállás, mely annyiszor életveszélylyel jár, Godard ügyessége folytán oly jól ment végbe és oly simán, hogy ez az egész kirándulás egyik legérdekesebb részlete volt. A földre érve, a kosarat a vasmacska tovább libbenni nem engedte: a kapitány a szelepet teljesen kinyitotta, a léggömb másodpercenkint üresedni kezdett és amint a szellő föl-föl kapta, hol jobbra, hol balra hajlott a földre. Mi a köteleket fogva, lábainkkal a léghajó fenekének azon oldalára álltunk, amerre a légáramlat szeszélye a léggömb által kosarunkat rángatta, végre a kolosszus megfeküdt a földön, a kosár csendesen maradt és mi száz meg száz rákos-csabai és kereszturi lakos éljenkiáltása mellett kiszállottunk és a következő vonattal hazatértünk.
      Valóban élvezetes délután volt, melynél szebbet ritkán éltem át. De ritkán is lehet az ember olyan helyzetben, hogy madártávlatból láthassa gyönyörü fővárosunkat, mely nyüzsgő, mozgó tömegével egy nyüzsgő hangyabolyhoz hasonlitott.

Földváry László

      (Pesti Hírlap, június 25.)

      - Utazás a levegőben. Godard kapitány, a Ballon Captif tulajdonosa, e hónap 26-án, pénteken szabad léghajót fog a kiállitás területéről fölereszteni, amely látványosságot a közönség ingyen fogja élvezhetni. A ballon töltését már délután 3 órakor megkezdik Courty kapitány felügyelete mellett. A fölszállás esti fél hét órakor fog megtörténni a második főkapu és az iparcsarnok közt elterülő kiállitási korzón. A légi utazásra eddig a következők vállalkoztak: Hegyi Aranka asszony, a népszinház bájos müvésznője, aki a legnagyobb elszántsággal készül a szép légi utra: Kálnoki Izor, [60] a kiállitási ujság szerkesztője, Tolnay Lajos, [61] Konkoly-Thege Miklós, [62] az ó-gyallai csillagdának egy hivatalnoka és a meteorologiai intézet kiállitási csarnokának vezetője. Az érdekes fölszállásnak, mely a korzó legélénkebb órájában fog megtörténni, bizonyára nagy nézőközönsége lesz.
      (Pesti Hírlap, június 25.)

      - Ballon-captif. A millennáris kiállitás egész ideje alatt az aeronautikus találmányairól ismert Stefán Kálmán csáktornyai mérnök az eddigi sablontól egészen eltérően szerkesztett ballon-captiffal léghajózási mutatványokat fog rendezni. Stefán ballonjának szerkezete az eddig épitett léggömbökétől teljesen elüt és hogy csak egyet emlitsünk, a léggömb nem a mostanában ismert rendszer szerint légszesszel, [63] hanem melegitett levegővel lesz megtöltve. Az uj léghajó külsőleg is, főképp pedig a berendezése, a kényelem és biztosság szempontjából előnyösen különbözik az eddigelé konstruáltaktól. Mig ugyanis a régi szerkezetü léggömbök alsó részén ugynevezett kosár függ, amelyben alig egy-két személy fér el állva, addig Stefán mérnök ballonjának alsó része a legnagyobb kényelemmel tizennyolc személy számára lesz berendezve. Stefán ur uj találmányu ballonjával - mint értesülünk - szabad felszállásokat és távolabbi léghajós kirándulásokat is fog rendezni, amelyeket áprilisban kezd meg és a kiállitás ideje alatt folytatni fog. A ballon telepe igen alkalmas és könnyen hozzáférhető helyen, a kiállitási terület tőszomszédságában és «Ős-Budavára» mellett, az állatkertben, a főbejárattal szemközt lesz.
      (Pesti Napló, január 11.)

      58. Francia katonatiszt, léghajós, a kiállítási kötött léghajó tulajdonosa (Ballon Captif Godard).
      59. Biztonságtechnikai ellenőrzés.
      60. Író, hírlapíró (1863-1930). Az "Újság" főmunkatársa.
      61. Meteorológus, csillagász, író (1873-1932).
      62. Csillagász (1842-1916), az MTA tagja.
      63. Hidrogén.