EPA Budapesti Negyed 10. (1995/4)Reprezentáció < > Földalatti

Közhasznú építkezések

_________________________

      Vásárcsarnokok

      - A vásárcsarnokok az ezredéves ünnepekre nem készülnek el. Sem az épitkezést be nem fejezik akkorára, sem a szabályokat el nem készitik. A főváros legközelebbi közgyülésén e miatt interpelláczió is lesz.
      (Fővárosi Lapok, január 29.)

      - A kerületi vásárcsarnokok belső berendezési munkálataira kiirt árlejtés dolgában ma határozott a közgazdasági és közélelmezési szakosztály Matuska tanácsnok elnöklete alatt. A beérkezett ajánlatok közül mint legkedvezőbbeket az összes berendezésekre - a felvonók kivételével, elfogadták a következőket: A Rákóczy-téri vásárcsarnoknál a Waagner R. F. cég ajánlatát; (...) az Istvántéri vásárcsarnoknál a Schlick-gyár r. t. ajánlatát fogadták el; a Hunyady-téri vásárcsarnoknál Schwarcz Antal ajánla tát; (...) a Hold-utcai vásárcsarnoknál Oetl Antal ajánlatát. (...) A felvonókra beérkezett külön ajánlatok felett még nem döntöttek.
      (Magyar Estilap, április 11.)

      - A központi vásárcsarnok
      A vásárcsarnokok intézményének a közélelmezési viszonyok javitására való rendkivüli fontosságát felismerve, Budapest székes főváros tanácsa majd egy évtizeden át foglalkozott a vásárcsarnokok létesítésének eszméjével, mig végre a hosszas tárgyalások végeredményeképen, 1892 nyarán nemzetközi tervpályázatot hirdetett egy a régi sóház telkén emelendő központi vásárcsarnok épületére. A pályaművek közül a birálóbizottság három egyenlő díjjal Pecz Samu müegyetemi tanár, Escante és Gourmez párisi építészek, valamint Auger és Preil lipcsei czég terveit tüntette ki. A részletes tervek és költségvetés elkészitésével Pecz Samu tanár bizatott meg, ki hosszabb külföldi tanulmány után készült el e munkájával s a főváros közgyülése 1894 február 24-én a központi vásárcsarnok építési összegét 1.800,000 forintnyi előirányzattal megszavazta. Erre a munkálatok nagy gyorsasággal megindultak s ime most már teljesen készen áll az óriás nagyságú gyönyörü épület.
      A központi vásárcsarnok épülete kettős föladatra szolgál, a mennyiben a nagyban való elárusitás mellett egyszersmind a főváros közel fekvő részeinek részleges vásárcsarnoka is. A csarnokba a Csepel-rakpartról vasút fogja az árúkat szállítani, az alsó rakpartról pedig az alagúton át fogják a központi vásárcsarnok pinczéjébe a parti kikötőbe érkező árúkat kézi kocsik segélyével behordani. A vámház-körúti főbejárónál továbbá széles kocsiút megy belé, mely az egész csarnokon áthaladva, a csillag-utczai kapunál végződik, határt képezve a nagyban árusításra szolgáló és a kicsinyben adás-vevésre szánt területek között.
      Elrendezését illetőleg a központi vásárcsarnok két főrészre oszlik: a főcsarnokra és az ú. n. baromfi-csarnokra. A főcsarnok magában foglalja a tulajdonképeni adás-vevésre szánt területeken, a vámház-körúti épületekben elhelyezett kezelési helyiségeken és egy vendéglőn kivül, a csarnok végén, a vasúti bejárathoz közelebb eső részen elhelyezett vasúti és fogyasztásiadó-hivatalokat. A baromfi-csarnok földszintes épületében, a főcsarnoktól lehetőleg elkülönitve, a baromfi- és tojás-kereskedést helyezték el, tért hagyva a vasút mentén az érkező árúk lerakodására. A tér lehető legjobb fölhasználása végett 10,344 négyzet méternyi beépített terület vasszerkezetü pinczével van ellátva. A pincze egyrészt raktározási czélokra szolgál s e végből úgy a nagyban, mint a kicsinyben való árusítás czéljaira elzárható vasvázra erősitett sodrony hálófalakból készített pinczerekeszek készültek, melyekben az árusitók készleteiket tarthatják. A hosszabb raktározásra szánt, vagy könnyen romló élelmi czikkek biztos eltartására szolgál az ugyancsak a pinczében elhelyezett hűtőkamra, mely, minthogy az egyes élelmi szerek más-más hőfokra hűtendők, ennek megfelelőleg alosztályokra oszlik. A hütőgépek hajtására, a 8 villamos felhúzógép működtetésére, villamos világitásra, a főváros a csarnok pinczéjében külön géptelepet és kazánházat rendeztek be. A pinczéből a földszintre magában a csarnokban kényelmes széles kőlépcsők vezetnek. A főbejáraton át, a Vámház-körút felől a csarnokba érkezve, a főcsarnok könnyű vasszerkezete világosan áttekinthető. A 20 méter szélességű főhajóba két oldalt mellékhajók nyilnak. A csarnok két oldalról van világítva, s a nap bármely szakában egyenletes, kellő világítást nyer. A magas oldalvilágitás következetes keresztülvitele, illetőleg felülvilágitó üvegtetőnek elkerülése azon megfontolásból eredt, mert felső világitás mellett a helyiségeket télen a tetőre eső hó elhomályosithatta volna, nyáron pedig a napsugarak melegének nagyon ki lett volna téve. De nem csupán a világitás tette czélszerüvé a csarnoktetők ezen egymás fölé való rendelését, hanem a czélszerü szellőztetés is. Azonkivül oldalt szellőztető ablaksorok készültek, melyek emelő vasszerkezettel szabályozhatók és igy a csarnok lehető tökéletes szellőztetését biztositják. Ugyanily szerkezetüek a pincze széles nagy aknái mögé helyezett vasablakok, melyek a tetőket tartó összes rácsoszlopok belsejébe helyezett, a pinczéből a tetőrészek felé vezető vascső-kürtők szellőztetéséhez járulnak. Ezen kivül a földszint padlózatában is vannak világitó és szellőztető nyilások.
      A vámház-körúti épületnek a főkaputól balra eső részében van elhelyezve a vásárfelügyelőség. E hivatal ajtóiból a kicsinyben eladásra szánt terület s annak élelmi szerek szerint való beosztása teljesen áttekinthető. A falak mentén a hús-árúlóhelyek vannak, melyek a tisztán tarthatás végett átlag 2 méter magasságig fehér fayence burkolattal vannak ellátva. Ezek, valamint a szabadon álló hús-árúlóhelyek átlag 4 1/2-5 négyzet méter területüek, erős sodronyháló falakkal készített rekeszekből állanak és tolóajtóval elzárhatók. Felszerelésükhöz tartozik egy márványlappal födött tölgyfa asztal polczokkal és fiókkal, egy mérleg és egy vastartókeret a rekesz mennyezetén a hús felakasztására. Az innen a középső kocsiútig terjedő területen zöldség, gyümölcs, sajt, vaj, stb. élelmiszereknek vasból és tölgyfából készült nyilt rekeszei három-három polczczal foglalnak helyet. A főcsarnok végén vannak a halárúlóhelyek, melyeknek medenczéiben állandóan friss viz kereng. Minden árúrekeszhely számmal van ellátva s kellőleg gondoskodva van arról, hogy azon minden árusitó neve czimtáblára irható legyen. Ideiglenes, egy-egy napra szolgáló részleges árúhelyekre van a 9 méter széles kocsiút felhasználva, melynek 4 cm. vastag aszfaltburkolatából, rézgombok és rézszámok segélyével négyszögméter beosztás készithető, olyan formán, hogy a közlekedésre 3.5 méter széles út marad. A vásárcsarnokba az árúk ugyanis csupán éjjel szállíttatnak, hogy a szabad közlekedés semmi által meg ne zavartassék. A sóház-útczai határfal mentén a csarnokba vezető vasúti vágánytól a középső kocsiútig terül el a nagyban való árúsításnak szánt csarnokrész. E területen a csarnok elején és végén egy-egy vásárközvetitő-rekesz van elhelyezve, irodával együtt, dróthálóval befont vasvázas falakból, húsfogasokkal, halmedenczékkel és polczokkal berendezve; a vásárközvetítő rekesz előtt hagyott 7 méter széles szabad tér árverésre szánt terület.
      A főcsarnok négy határfala mentén átlag 6 méternyi magasságban a földszint felett 6 méter széles karzat készült. Az épület e részei a vidékről érkező élelmi szereken kivül háztartási czikkek, rövidárúk eladására vannak rendeltetve, a Vámház-körút felé eső részre pedig virágvásár van tervezve.
      A karzatra a pinczéből, illetőleg a földszintről négy nagyobb és három kisebb villamos felhúzógép szállitja az árúkat, kis kézi kocsikon az azokat toló munkásokkal együtt. A földszintről a karzatra a pincze kőlépcsőinek folytatásaképen széles vaslépcső vezet kényelmes emelkedéssel tölgyfa-fokokkal.
      A főcsarnok hátsó oromfalán át, fedett kocsiáthajtón keresztül a kocsiút a baromfi-csarnokba vezet. Szabálytalan négyszögalakú kis udvart zár ez körül, melynek fedélszerkezete két támaszú rácsos ablakokból áll, hol a szellőztető is el van helyezve.
      A központi vásárcsarnokot, mint műépítészeti jelességet, méltán megcsodálták az ezredévi kiállitást megtekintő külföldi tekhnikusok is. Ez épület tervezőjének, Pecz műegyetemi tanárnak már több sikerült alkotást köszönhet a főváros; ilyenek a budai fazekastéri református templom, a hold-utczai unitárius templom és bérház, ezenkivül számos köz- és magánépület.
      A vásárcsarnokok létesitésénél első sorban nagy érdemei vannak Matuska Alajos fővárosi tanácsnoknak, a közélelmezési osztály vezetőjének, továbbá Kamermayer [57], Gerlóczy [58] és Márkus polgármestereknek és Ziegler Nándor közvágóhidi és marhavásári igazgatónak, ki kiváló szakismereteinek gyarapitása végett a vásár-csarnokokat gyakorlatilag is tanulmányozta, nyolcz teljes hónapig látogatvá helyről-helyre Európa nagyobb városainak árú-csarnokait. A még fiatal és nagy képzettségü igazgató még sok szolgálatot tehet fővárosunk közélelmezésének tökéletesítésében. A fővárosi bizottsági tagok közül Schiller György, Máttyus Arisztid, dr. Melly Béla tanácsjegyző és több fővárosi tisztviselő önköltségen a drezdai, lipcsei, hamburgi és berlini vásárcsarnokokat tanulmányozták. A fővárosi tanács az élelmiszerek beszerzését és eladását a »magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetére« bizta s igy a fogyasztók és termelők között közvetlen kapcsolatot teremtett, minélfogva a vásárcsarnok hasznaiban nemcsak a fővárosi fogyasztó, hanem a vidéki termelő közönség is részesülni fog.

Markó Miklós
      (Vasárnapi Újság, 47. szám)

      - A vásárcsarnokok megnyitása. Hónapokkal ezelőtt, daczára minden hivatalos, félhivatalos és nem hivatalos czáfolatoknak, fentartottuk azt az állitásunkat, hogy a vásárcsarnokokat ez évben nem nyitják meg. Utaltunk arra, hogy ez által egy negyedmillió forinttal csökkennek a fővárosnak ez évre előirányzott bevételei. A közélelmezési ügyosztály ezzel szemben a megnyitást május 1-re, majd augusztus 1-ére, végül pedig október 15-ére hirdette, de ezeket a határidőket sorra önmaga leczáfolta, és végül Matuska tanácsos kijelentette, hogy daczára a tüzesetnek, november 1-én a vásárcsarnokokat közhasználatra átadják.
      Ép azzal a bizonyossággal, mint az előzőleg kijelölt határidők alkalmával, most is fenntartottuk, hogy szó sem lehet arról, hogy a vásárcsarnokok ez évben megnyiljanak.
      Most már tovább az ügyosztály sem titkolhatja, hogy ez az állitás a helyes és az igaz, mert a vásárcsarnok megnyitását jövő év január 1-ére helyezi kilátásba.
      A mit az ügyosztály tesz a vásárcsarnokok ügyében, azt ez a folytonos terminus-adás legjobban jelképezi. Az a nagyfoku ideges kapkodás, mely ebben az ügyosztályban uralkodik, teszi majd tönkre a vásárcsarnokok intézményét.
      Matuska tanácsnok évek óta gyűjti és halmozza az érdemeket a vásárcsarnokok ügyében, de e nagy munkásságnak eddig csak egy pozitiv eredménye van, hogy a vásárcsarnokokat a mérnökök kidolgozott tervei szerint öt és fél millió forintért felépitették.
      Most, midőn arra kerül a sor, hogy a vásárcsarnokok intézményét megszervezzék, meghonosítsák és üzembe helyezzék, tehát mikor kitünne, hogy mily üdvös munkásságot fejtett ki évek óta ez ügyben az ügyosztály, akkor hónapokra terjedő huzavona, fejetlenség és tájékozatlanság jellemzi a helyzetet.
      (Egyetértés, szeptember 5.)

      - A központi vásárcsarnok és a kerületi vásárcsarnokok 410,000 frtnyi előirányzatánál tóvárosi Fischer Ignác kétségét fejezte ki az iránt, hogy ez az összeg tényleg be fog folyni. Márkus József alpolgármester elnök, szivesen kizárja magát ebből a felelősségből, mert - ugy mond - nem egyszer fölszólalt a vásárcsarnokok épületeinek fényüző kiállítása ellen. Lompl Hugó főszámvevő nem osztozik abban a nézetben, hogy az előirányzott összeg be nem folyik, sőt ennél még többet remél.
      (Magyar Estilap, november 23.)

      - A vásárcsarnokok megnyitása, ugy látszik, nem sokára meg fog történi. A miniszterium intézkedett, hogy a karácsonyi vásárra oly fontos tejvásár miatt a tejtermelékek osztálya megnyittassék. A vásárcsarnokokba a magy. gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezete szállitja az élelmi és egyéb zöldség árukat; ezeknek már állandó irodájuk van az üllői-uti Köztelek-épületben. Most már javában folynak az előkészületek a csarnokok megnyitásához. A próbavilágitást naponta eszközlik. A csarnok áruasztalait és halkádait mintegy hatvan napszámos asszony surolja és tisztogatja, a mázolók is már elvégezték utolsó munkájukat. Az épitési vállalkozók már e napokban adják át hivatalosan az épületet a fővárosnak.
      (Magyar Estilap, december 4.)

      Kórházak, iskolák

      - Az uj budai közkórház. A budai uj városi közkórház épitése nagy arányokban halad előre. A kórház a fogaskerekü vasut városmajori állomása mögött a hegyoldalban épült s pavillonai már tető alatt vannak. Az idén megkezdik a belső berendezést és fölszerelést, ugy hogy a kórházat már a jövő évben át lehet adni rendeltetésének.
      (Egyetértés, június 13.)

      - Az uj nőgyógyászati klinika, mely a Mária-utczában épül, befejezéséhez közeledik. Az épület már tető alatt van s nemsokára megkezdik belső felszerelését. Valószinü, hogy a klinikát, melynek Kézmárszky tanár az igazgatója, az egyetemi második félévben már átadhatják rendeltetésének. - A II. nőgyógyászati és szülészeti klinika, mely az egyetemi füvészkertben épül, szintén tető alá kerül még ebben az évben.
      (Egyetértés, november 4.)

      - Honvéd-kórház. A honvédelemügyi miniszter [59] felhivta a főváros törvényhatóságát, hogy a honvéd-kórház céljaira engedjen át az üllői-uti kórház mellett 7500 négyszögölnyi területet kedvezményes árban s kinyilatkoztatja, hogy ha ez megtörténik, az épitést már a tavaszszal megkezdeti.
      (Magyar Estilap, december 7.)

      - A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délelőtt ülést tartott Márkus József alpolgármester elnöklete alatt; előadó Rózsavölgyi Antal tanácsjegyző volt. - A IX. ker. Lónyay-utcában levő elemi iskola ma már nem felel meg az igényeknek, mert a tanulók száma nagyon megszaporodott. Elhatározták, hogy a szomszédos 90 négyszögölnyi telek területet veszik meg 13.500 frtért az iskola megbővitésének céljára, - A VI. ker. 2. számu iskolaszék területén létesitendő iskolák céljaira a 2426-34. hr. sz. telek megvételét hozza a bizottság javaslatba. - A VII. ker. 1. számu iskolaszék területén épitendő polgári és elemi fiuiskolák céljaira két telket jelöltek ki: az egyiket az akácfa-utcában 65.000 frtért, a másikat pedig a dohány-utca 37. szám alatt 75.000 frtért; ezen az utóbbi telken az uj kisdedóvó is el lesz helyezhető.
      (Magyar Estilap, január 27.)

      - Árlejtés iskolák épitésére. Ma délelőtt tartották meg az árlejtést, Rózsavölgyi Gyula tanácsos elnöklete alatt, két uj iskola épitőmunkálataira. Az egyik az I. ker. krisztinavárosi polgári leányiskola, a melynek összes munkálataira Lemberger S. tett legkedvezőbb ajánlatot 9 9/10% engedménynyel; a föld, kőmüves és elhelyező munkákra Hofhauser Elek 9%os engedménynyel; a kőfaragómunkákra Král Ferencz és Miller József 9% engedménnyel; az ácsmunkákra Brunner Ferencz 12% engedménynyel; a vasmunkákra a Schlick-féle vasöntő és gépgyár-részvénytársaság, 3.7% engedménynyel; a tetőfedőmunkákra Czelder Alajos 16.2% engedménynyel. A másik a VI. ker. Kmetty-utcza és felső erdősor sarkán építendő elemi iskola és kisdedóvó, a melyhez a következő ajánlatokat tették: az összes munkálatokra Lemberger S., a 133 098 forint 43 krral előirányzott összeggel szemben 12% engedménynyel; a föld-, kőmives és elhelyező munkákra Lemberger S. 11% árengedménynyel, a kőfaragó munkákra Holdampif J. és Král Ferencz egyformán 5% engedménynyel; az ácsmunkákra Brunner Ferencz 14% engedménynyel; a vasmunkákra a Schlick-féle vasöntő- és gépgyár részvénytársaság 7.4% engedménynyel és a tetőfedő munkákra Huber Sándor, selypi anyaggal 9.7% engedménnyel és ujlaki anyaggal az egység árakon. A bizottság mindezeket az ajánlatokat pártolólag terjeszti a tanács elé, kivéve azokat, a melyek az összes munkálatokra együttesen történtek, mert a fővárosra nézve sokkal előnyösebb, ha a verseny az egyes vállalkozók közt megmarad.
      (Egyetértés, október 27.)

      - Uj iskolák a fővárosban. A VIII. kerület a közel jövőben két nagyszabásu iskolát kap. Az egyik a József-utcza és német-utcza sarkán épitendő polgári iskola lesz, melynek költségei 190.000 forintra vannak előirányozva. A másik iskolaépület, mely a játszmin-utczai 7084. hr. sz. telken fog épülni, elemi iskola és kisdedóvoda czéljaira és körülbelül 154.000 frtba kerül; mindkét iskolára vonatkozó miniszteri jóváhagyás ma délelőtt érkezett le a fővároshoz.
      (Egyetértés, augusztus 22.)

      - A főváros közgyülése legutóbbi ülésén két uj elemi iskola épitését határozta el és pedig a Zugliget kuruczlesi dülőjében és a VI. ker. Kmetty-utczában. Az erre vonatkozó határozatokat a belügyminiszter jóváhagyta és igy az iskolák épitését mielőbb megkezdik.
      (Egyetértés, október 27.)

      - Iskolaavatás. A Wesselényi- és kertész-utcza sarkán épült uj elemi és polgári zsidóiskolát tegnap délelőtt 10 órakor avatták fel ünnepiesen. Az ünnepiességen megjelentek: a kultuszminiszterium képviseletében dr. Verédy Károly, a főváros részéről Ráth Károly [60] főpolgármester, Márkus József polgármester, Rózsavölgyi Gyula tanácsos, továbbá Deutsch Sámuel, Grünbaum Miksa, Schweiger Márton, Adler Lajos, Fürst Jakab, Tenczer Pál, Weisz Berthold, Fenyvessy Adolf bizottsági tagok, Vaszilievits elöljáró, Morzsányi Károly orsz. képviselő.
      (Egyetértés, december 7.)

      - A IX. ker. mester-utcai iskola az eddigi céljaira tovább nem lesz használható, mert a mester-utca szabályozása folytán egy része lebontásra kerül. A telekeladó bizottság azt javasolja, hogy az iskola és kisdedóvó céljaira engedje át a főváros az ipar- és mester-utca sarkán fekvő alkalmas telket. A bizottság ehhez - Virava József dr. fölszólalása után - hozzájárult.
      A X. ker. maglódi-uton épitendő elemi iskola és kisdedóvó céljaira átengedték a 7718. hr. sz. fővárosi telekből a megfelelő területet. A gőzhajózási-társaságnak átengedik a Dunaparton levő s még rendelkezésre álló 60 folyóméter területet, kőszénlerakó és kikötő céljaira. Kimutatták a pénzbeli fedezetet az ujabban fölmerült több rendbeli kiadásra s ezzel az ülés véget ért.
      (Magyar Estilap, december 28.)

      - Négyszáz uj elemi iskolát akarnak a milléniumra egyszerre megnyitni. Hiszen ez valóságos gőzoktatásügy!
      (Kakas Márton, 3. oldal)

      - A magyar gazdasszonyok egyesületének átengednek használatra a Zuglóban 3000 négyszögölnyi területet, azzal, hogy viszonzásul kötelesek lesznek évente tiz árvaleányt ingyenesen fölvenni az intézetükbe.
      (Magyar Estilap, május 18.)

      - Felavatási ünnepélyt rendeztek egy nagy gondolatnak, a nőképző-egyesület leánygymnasiuma megnyitásának, mi szintén milléniumi emlék. Horváth Jankának a vallás- és közoktatásügyi miniszter megengedte, hogy Budapesten egy nagyobb szabású leánynevelő-intézetet állíthasson fel, a melynek keretében az első magyar leánygymnasium megnyitását is megengedte. Az új nevelőintézetben ezenkivül elemi iskola, női ipariskola és főzőiskola is lesz. A leánygymnasium elvégzése természetesen pótolni fogja a polgári és a felső leányiskolákat. Az új intézet internátussal lesz egybekötve nemcsak az intézet tanulói, hanem az olyan leányok részére is, a kik a gymnasiumot elvégezve, az egyetemre fognak járni. A leánygymnasium igazgatója Holló István tanár. A megnyitáson jelen voltak okt. 3-án: Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter nejével, Szathmáry György miniszteri tanácsos nejével, Entz Géza [61] műegyetemi rektor.
      (Kőváry, 231-232. oldal)

      - Az első leánygimnázium.
      Ma tehát megtörtént az első lépés arra, hogy a nők tervszerüleg előkészülhessenek az egyetemre. Megnyilt a magyarországi első leánygimnázium.
      Az országos nőképző-egyesület jó hirnévnek örvendő intézete vette kezébe az ügyet, Rudnay Józsefné, az egyesület fáradhatatlan alelnöke, az egyesületet és intézetet megteremtő Veres Pálné lánya jött segitségére Wlassics reformátori munkájának.
      És ime a megnyitás napján kilenczvenkét leány-növendéke van az intézetnek. Valóban érdemes lesz figyelemmel kisérni, hogy a kilenczvenkét leányka előkészültsége, fejlődése mi eltérést mutat az eddig polgári és felsőbb leányiskolák tanitványainak fejlődésétől.
      (Egyetértés, október 4.)

      - A Józsefváros uj gimnáziuma. A főváros ismét egy monumentális középülettel gazdagabb. A szüz-utcza és tavaszmező-utcza sarkán elkészült a józsefvárosi uj államgimnázium épülete, melynek ma tartották meg bokréta-, ezuttal alapkőletételi ünnepét. Az építési bizottság nevében Wellisch Alfréd müépitész szép beszédben üdvözölte a megjelenteket, kiemelte a kormány és a főváros áldozatkészségét. Ezután dr. Demkó igazgató mondott beszédet. A közoktatásügyi miniszter képviseletében dr. Klamarik János mondott emelkedett szellemű hazafias beszédet, melyet azzal az óhatással fejezett be, hogy az uj intézet teremtsen erős magyar kulturát a haza és főváros javára. Gerlóczy Károly alpolgármester beszélt ezután, elismerését fejezvén ki Wellisch müépitésznek sikerült alkotásáért, a mely oly nagy diszére válik a fővárosnak.
      (Egyetértés, július 5.)

      - A tudomány-egyetem kiépitése. Immár bizonyos, hogy a tudomány-egyetem központi épületét végre valahára, annyi sok jogos panasz után kiépitik. Az épületnek az egyetem-térre tervezett szárnyát már a tavaszszal megkezdik épiteni. A közoktatásügyi miniszter az egyetemek épitésére szervezett bizottságba tudvalevőleg a müegyetem s tudományegyetem részéről három-három tagot kért kiküldeni. Az egyetem tanácsa legutóbb tartott ülésén a bizottságba küldendő tagoknak dr. Lengyel Béla [62] prorektort, dr. Högyes Endre [63] prodékánt s dr. Földes Béla [64] jogkari dékánt választotta meg.
      (Egyetértés, november 24.)

      Városrendezés, közművek

      - Villámos világitás az állami hidakon. A magyar kir. pénzügyminiszter [65] elhatározta, hogy a Budapesten már meglévő és a még épitendő állami hidakon villámos világitás rendeztessék be. A hidpályák világitása ivlámpákkal fog történni és a lánc-hid, valamint a Margithid már jövő évi május 1-től, tehát a milléniumi kiállitás megnyitásától kezdve villámos fénynyel fognak világittatni. A vámháztéri és az eskütéri hidon a villámvilágitás a hidak elkészülte után azonnal fog megkezdetni. A villámvilágitási berendezések elkészitésével, valamint az áramszolgáltatással a Magyar Villámossági Részvénytársulat bizatott meg és az áramszolgáltatásra nézve 10 évi szerződés köttetett, mely szerződés a magy. kir. pénzügyminiszter részéről már jóváhagyást is nyert.
      (Budapesti Hírlap, január 7.)

      - Villámos világitás a Lánchidon. A Lánchidat közelebb villámfénynyel fogják világitani. Összesen 4 hatalmas ivlámpát alkalmaznak a belső korláton, melyeknek vasoszlopait most állitották föl. A munkálatokkal ebben a hónapban elkészülnek s a világitást május 1-én kezdik meg.
      (Budapest Hírlap, április 4.)

      - Villámos világitás az Andrássy-uton. Az Andrássy-utnak villámos világitásra való fölszerelése 29.950 frtba kerül. Az egész uton százkét ivlámpát fognak fölállitani. A középitési bizottság [66] ma e tervhez hozzájárult.
      (Budapesti Hírlap, február 1.)

      - A közmunkák tanácsa legutóbbi ülésén tárgyalta az Andrássy-ut villámos világitásának tervét. A világitás a kiállitás alatt ideiglenesen diszesebb faoszlopokon alkalmazott felső vezetékkel fog történni. A terv ellen a tanácsnak nincs kifogása, az oktogon tértől az aréna-utig terjedő szakaszban a lámpák beosztását is elfogadja; az oktogon-tértől a váci-utig terjedő belső szakaszon azonban a tervezett 20 lámpa helyett 27 lámpát kiván fölállitani, különös tekintettel az operaház előtti térség jobb világitására.
      (Budapesti Hírlap, március 1.)

      - A budapesti villámos világitási vállalatok kijelentették, hogy az Andrássy-uton a villámos világitást nem hajlandók ingyen berendezni. A tanács ennek következtében elhatározta, hogy a közgyülésnek azt fogja javasolni, hagyjon föl azzal a tervvel, hogy az Andrássy-utat villámos világitással lássák el. A világitást valószinüleg az által fogják az Andrássy-uton javitani, hogy a gázlámpákat másféle égőkkel látják el.
      (Budapesti Hírlap, március 29.)

      - A villámvilágitás. Ma délelőtt tartott ülést Vosits Károly tanácsos elnöklete alatt a villámvilágitási bizottság; előadó Pártényi József fogalmazó volt. A bizottság a mérnöki hivatalnak ama javaslatát, hogy az összes főbb utvonalak villámos világitással láttassanak el, nem tartja elfogadhatónak, mert a költség aránytalanul nagy lenne. A mérnöki hivatal tervezete szerint 857 darab ivlámpára lenne szükség, ugy, hogy a lámpák átlag 45 méternyi távolságban lennének egymástól. A tervezet szerinti utvonalak a következők: Andrássy-ut (104 ivlámpa), Lipót-körut (21 ivlámpa), Teréz-körut (27), Erzsébet-körut (46), József-körut (64), Ferenc-körut (36), Vám-körut (50), Károly-körut (30), Muzeum-körut (18), Vámház körut (22), Kerepesi-ut (87), Üllői-ut, a körutig (20), Nádor-utca (20), Fürdő-utca (10), Váci-utca és Városház-tér (21), Erzsébet-tér, Koronaherceg-utca (42), Kossuth Lajos-utca (12), Kecskeméti-utca (18), Rudolf-kőpart, Országház-tér (52), Ferenc József-kőpart (58), Margit-kőpart (43), Várkert-kőpart, Gellért-kőpart (44). A bizottság javaslata oda terjed, hogy a mérnöki hivatalt hivják föl uj tervezet készitésére, amely szerint csakis a legfőbb utvonalakat látnák el villámosvilágitással. Ilyenek lennének: az Andrássy-ut, kerepesi-ut, a dunai kőpartok s a föbb forgalmi gócpontok. Az elektromosságot házilag állitanák elő, egyenárammal, zónákba beosztva. Kivánja a bizottság, hogy a mérnöki hivatal alapos kiszámitással mutassa be a költségvetést. A bizottság nem zárkózik el egyébként az elől sem, hogy - ha a tervezet készen lesz - az illető villámvilágitási vállalatokat is felszólitsák a pályázatra, a kiszámitott költséggel szemben való engedménytétellel.
      (Magyar Estilap, október 16.)

      - Uj vizvezetéki összeköttetés. A káposztás-megyeri vizmüvekkel most kötötték össze a váci-köruton át vonuló s a főváros belsejébe vezető főcsövet. Az összeköttetés keresztülviteléig, vagyis 2 1/2, napon és két éjjelen keresztül szünetelnie kellett a vizszolgáltatásnak s ezért Káposztásmegyertől elmaradt a naponta befolyó 60.000 köbméter viz. De mind e mellett sem volt a legkisebb vizhiány is tapasztalható s ennek oka abban van, hogy az egységes vezetés mellett megtörtént a kellő gondoskodás a megfelelő viz szolgáltatása felől. Kajlinger Mihály főmérnök ugyanis, a ki a káposztásmegyeri vizművekkel együtt a többiek felügyeletével is meg van bizva, eleve megtette a kellő intézkedést arra, hogy az összes többi szivattyutelepek teljes erővel dolgozzanak s a medencék meg legyenek töltve. Most már, hogy az uj összeköttetés megtörtént, hirtelen beálló vizhiánytól nem lehet tartani.
      (Magyar Estilap, április 7.)

      - A jelenlegi vizvezetéki szabályrendelet ez év végével érvényét veszti. Erre való tekintetből a főváros az uj szabályzat tervezetét bizottságilag tárgyalja. A tanács e tárgyaláshoz Rupp Imre min. tanácsost, Bakos János min. tanácsost és Jász Dezső min. főmérnököt, továbbá Scheich Károly tanácstagot küldi ki, de elvileg már most kijelentette, hogy kötelezővé kivánja tenni egyrészt a vizmérnök alkalmazását, ugy a mint ez a tervezetbe be is van véve, kötelezővé kivánja tenni másrészt azét, hogy az épitendő uj házakba a viz bevezettessék mindenütt, a hol csatorna és vizvezeték van és ugyanezt a hatóság a meglevő házakra nézve is elrendelheti mindazon esetekben, a mikor ezt közegészségi szempontból szükségesnek találja.
      (Egyetértés, július 5.)

      - A Rózsahegy vizvezetéke. A Rózsahegynek vizzel való ellátása czéljából - mint azt emlitettük - árlejtést hirdettek a szükséges szivattyugépek szállitására. A napokban megtartott árlejtéskor a beérkezett kétrendbeli ajánlatot kiadták összehasonlitás végett a mérnöki hivatalnak, a mely a számitások eredményét ma mutatta be a vizmüvek épitésére felügyelő bizottságnak. A mérnöki hivatal jelentése szerint egyik ajánlat sem fogadható el s igy a bizottság elhatározta, hogy szükebbkörü árlejtést fog tartani. Addig is azonban, a mig a gépek elkészülnek, a Rózsahegy vizzel való ellátása czéljából, két darab Worthington-féle kisebb gépet szereznek be, a fölszereléssel együtt 2000 frt. költséggel. Ez a két gép a végleges fölszerelés után is megmarad a főváros tulajdonában, hogy alkalmilag kisegitőül föl lehessen használni.
      (Egyetértés, január 16.)

      - Az V. kerületi váci-utca és visegrádi-utca közötti rész kövezése, csatornázása, vizvezetékkel való ellátása szükséges. Az illetékes ügyosztály a költségekre nézve előterjesztést tett. A bizottság a főszámvevő fedezeti javaslata alapján a költségeket megszavazza.
      (Magyar Estilap, április 14.)

      - A Gellérthegy vizmedenczéje. A vizvezetéki házi bizottság ma délután Vosits Károly tanácsos elnöklete alatt tartott ülésen elfogadta a Gellérthegyre tervezett vizmedencze terveit.
      (Egyetértés, április 8.)

      - A Gellért-hegyi vizmedence céljaira szükséges telkeket 38.000 frtért megszerezték. Ez összeget a vizmedence épitésére 1883-ban megszavazott 260.000 frtból fedezik. A nagy csatorna harmadik főgyüjtő I. és II. szakaszának kiépitésére szükséges 519.916 frtot a fölveendő függő kölcsönből fedezik.
      (Magyar Estilap, június)

      - Uj épitkezések. A magánépitési bizottság legujabban a következő épitőengedélyek kiadását hozta javaslatba: Evva Lajosnak, VII. ker. Wesselényi-utcza 4575. hrsz. szinház épitésére, - ifj. Cséry Lajosnak a szentlőrinczi szemétszállitó vasut meghosszabbitására, átemelő állomás- és melléképületek épitésére, - Weinreb Fülöpnek, VIII. ker. kerepesi-ut 5841. hrsz. négyemeletes házra, - Reisz Henriknének, VII. ker. István-ut 4263. hrsz. háromemeletes házra, - özv. Mészáros Györgynének, VII. ker. cserhát-u. 4317. hrsz. háromemeletes házra és gépmühelyre, - Waldmann Izidornak, VII. ker. cserhát-utcza 4305. hrsz. háromemeletes házra, - a budapesti katholikus kör házépitő részv.-társaságának, IV. ker. molnár-utcza 25. sz. háromemeletes házra, - Kurtz Sándornak, VII. ker. Murányi-utcza 4281. hrsz. háromemeletes házra, - Dombai Sándornak, VI. ker. Hungária-ut 1683. hrsz. háromemeletes házra, - Medek F. Vinczének. VII. ker. aréna-ut 2799. hrsz. háromemeletes udvari toldaléképületre, - Kramer Miksának és Kis Ferencznek, IV. magyar-utcza 315. hrsz. háromemeletes házra, - Egyedi Lajosnak VI. kerület Nagy János-utcza 4194. hrsz. kétemeletes családi házra, Havlicsek Ferencznének X. ker. bánya-utcza 7412. hrsz. földszintes épületre, - Anders Istvánnak VII. kerület Erzsébet királyné-ut 1919. hrsz. földszintes épületre, - Padolecz Mihálynak V. ker. maglódi-ut 92. hrsz. földsz. házra, - Sopronyi Dezsőnek I. kerület Virányos dülőn (...)
      (Egyetértés, július 27.)

      - A Rézmál, Szemlőhegy, Vérhalom, Törökvész és Nyék dülőre a tanács által 1894-ben megállapitott szabályozási tervezetre a székes főváros több rendbeli észrevételeket és javaslatokat tett, melyeket a tanács beható tárgyalás alá vevén, azokból nehányat most elfogadott, a legnagyobb részüket azonban mellőzte. Nevezetesebb nézeteltérés merült fel a mecset-utczának a Niedermayer-utcza és kavics-utca közti szakaszára nézve. Ezt a főváros az általános szabályozási tervbe bevenni óhajtaná, de a tanács ezt továbbra is ellenzi, nemcsak azért, mert ezen utczaszakasz létesitésénél óriási nivókülönbségeket kellene leküzdeni, kiegyenliteni, de különösen azon oknál fogva is, mert egy időközben engedélyezett uj ház kisajátitása válnék szükségessé s igy ezen utczaszakaszt egészben véve az elérhető haszonnal semmi arányban nem álló költségeket okozna. A másik jelentékenyebb különbség a Margit-utcza és zárda-utcza közt kivánt szerpentin utra vonatkozik. Ezt a tanács a saját tervéből annak idején mellőzte, most azonban kijelenti, hogyha e tulságos költséggel összekötött szerpentin-utat a főváros létesiteni óhajtja, ez ellen a tanácsnak nincs elvi észrevétele, de szükségesnek tartja, hogy a főváros a részben beépitett tömbök kisajátitását és a szükségessé váló költséges támfalak épitését megfontolva ezen szerpentin-ut létesitése kérdésében pontos terv bemutatásában végleges elhatározását legkésőbb egy év leforgása alatt közölje, mert a netán szándékba veendő épitkezéseket ezen határidőn tul nem lehetne függőben tartani. A harmadik lényeges pont a trombitás-ut ama szakaszára vonatkozik, a mely a pesti kőszénbánya- és téglagyártársulat telepe mentén vonult el, de leszakadván, jelenleg használhatatlan állapotban van. E szakasz helyett a tanács a retek-utczából kiinduló uj összeköttetést tervezett a téglagyár-telepen keresztül. Habár ez a vonal a réginél közlekedési és városrendezési szempontból sokkal előnyösebb és habár ezt a téglagyár-társulat is kisebb költséggel létesitené, mint a mennyibe a leszakadt trombitás-ut helyreállitása kerülne, mégis tekintettel arra, hogy a téglagyár jogilag csak a régi leszakadt utvonal helyreállitására kötelezhető és ezt a belügyminiszter jogérvényes harmadfoku határozatában a társulatra már ki is rótta, ennélfogva a tanács hozzájárul a főváros abbeli megállapodásához, hogy a tervezett uj utvonal mellőzésével a trombitás-ut régi vonala tartassék meg.
      A főváros a Városmajosban egy játszóhelyet kiván kihasitani és berendezni, melyhez a tanács oly kijelentéssel járult hozzá, hogy a kiszemelt helyet egy tervezett 12 öles utczaszelvényen át a játszóhely csak ideiglenes lehet. A főváros azt ideiglenesként nem óhajtván létesiteni, kéri a tizenkét öles utcza felhagyását. A tanács azonban ez utóbbi kivánságot nem találja teljesithetőnek, mert ezen utczának, mely a Krisztina-körutnál kezdődve, a diosároknál a városmajor-utczába vezet ki és innen folytatást nyer a budai uj kórházhoz és a budakeszi utba, nagyobb forgalmi jelentősége van. A városmajor-utczában ugyanis közuti villamos van tervezve, de annak felvételére ez a keskeny utcza kedvezőtlen lejtviszonyai miatt sem alkalmas. A tanács tehát e vasuti vonalat a kérdéses 12 öles utczán tartja vezetendőnek, mely egyébként is szükséget fog pótolni azzal is, hogy a városmajor-utcza forgalmát megosztja.
      A szóban forgó utvonal a Krisztina-körutból a Csaba-utczáig terjedő első szakasza, mely alatt a beboltozandó Ördögárok elvonulni fog, már legközelebb rendezés alá is jön. Nem volna tehát indokolt a folytatását elejteni. Ennek kapcsán a tanács az egész városmajor szabályozási tervét megállapitván, hozzájárulás végett közölni fogja a fővárossal.
      Wolfner Gyula és társa czég és több más ujpesti gyáros czég folyamodtak a fővároshoz, hogy a káposztásmegyeri vizmüből közkutak által vizet nyerjenek. A középitési bizottság méltányossági szempontból a kérelmet teljesitendőnek vélné. A tanács mindazonáltal a hangoztatott méltányosságot csak azután találja figyelembe vehetőnek, ha a főváros az ideiglenes vízművek megszüntetése mellett is már teljesen el lesz látva és ezenfelül átengedhető felesleg fog mutatkozni. (...)
      (Egyetértés, július 5.)

      - Tárgyalás alá került a "Hygieia"-fémipar részvénytársaságnak az iránt való kérvénye, hogy olyan elárusitó pavillonokat állithasson föl a főváros különböző pontjain, a melyekben dohányt, szivart, cukorkákat, üditő italokat s apró és olcsó disztárgyakat árultathassanak. A vállalat egyelőre száz ilyen pavillont óhajtana fölállitani. A kérelem teljesitéséhez a középitési bizottság hozzájárult azzal, hogy a pavillonokat csak olyan helyeken állithassák föl, a hol a közforgalmat legkevésbbé sem akadályozzák.
      (Magyar Estilap, május 18.)

      - Az árubódék. A fővárosi kereskedőknek az árubódék felállitása ellen meginditott mozgalmát a bizottsági tagok körében mindenütt rokonszenvesen fogadták s valószinü, hogy a közgyülés nagy többsége a tervet elutasitja. A kereskedők mozgalmát intéző választmány holnap este fél 9-kor a "Fehér ló" vendégfogadó külön termében értekezletet tart.
      (Magyar Estilap, január 20.)

      - A Kossuth Lajos-utcza rendezését nagy erővel folytatják. Tegnap kezdték meg a 18. és 20-ik számu házak bontását, a melyek mögött már teljesen készen áll az egyetem tulajdonát képező hatalmas palota. Most még hat ház és azonkivül a Dréher-féle palota várja a lebontást, de ezeket az idén már nem bántják.
      (Fővárosi Lapok, március 8.)

      - A Dreher-palota lebontása tárgyában hire járt, hogy a közmunkák tanácsa megegyezett a tulajdonossal és hogy 800.000 frtért megvette a tanács a palota kiszögellő részét. Mint leghitelesebb forrásból értesülünk, a tárgyalások eredménytelenek voltak és az ügy perre kerül. Ilyen körülmények között semmiféle kilátás nincs arra, hogy a Kossuth Lajos utca három évnél hamarább végleg rendeztessék.
      (Magyar Estilap, október 14.)

      - A Kossuth Lajos-utca uj ruhája. A Kossuth Lajos-utca nemcsak az egyik legelegánsabb, de egyszersmind legszerencsésebb utcája a Belvárosnak: egyre-másra gyarapszik mindenféle ékességgel. Elsőben éri az a tisztesség, hogy a Kossuth Lajos nevét viselheti, azután megkezdik a kiszélesitését, hogy ez legyen a Belváros legmutatósabb utcája. Azután meg a régi kisvárosi házak helyett sorra kezdik épiteni a nagy palotákat. Megkezdték a kerepesi-ut felé eső sarkon, folytatta az utca fölékesitését az Országos kaszinó [67], utána következnek most a vallás tanulmányi alap és Czyráky gr. palotája. Ezek még munkában vannak, de nem sokára kibontakoznak majd diszes falaik. Most olyan még mindegyik palota, mint a vén banyává varázsolt királykisasszony, a ki rongyokban jár, a mig tart a varázslat. A házépitő tót napszámosok a varázslók. A Cziráky palotát elfödik mindenféle épitési álványok, a tanulmányi alap palotáját pedig a régi ház meghagyott darabja, a mely előtte áll, mint valami kulissza és hozza a bolti béreket az utolsó napig. Nemsokára azonban elpusztulnak az állványok is, a régi ház is s szabadok lesznek a szép paloták. A kiállitás megnyitása előtt meg lesz az uj aszfalt is.
      (Budapesti Hírlap, március 3.)

      - Tömöritett aszfalt (asphalte comprimé) a Kossuth Lajos-utczában. A The Neuchatel Asphalte Company természetes aszfalttal való burkolási rendszerét a székes fővárosban 1870. évi április havában bemutatván, próbaképen a Kossuth Lajos-utczában a kocsiutat tömöritett aszfalttal, a járdákat pedig öntött aszfalttal (asphalte coulé) fektette be s ezeknek jó állapotban való fentartását a mai napig gondozta. Jelenleg a Kossuth Lajos-utcza kibővitett részét ugyanazzal az anyaggal (Val de Travers természetes aszfalt) ujból burkolják és a The Neuchatel Asphalt Company ezen munkálatait illetőleg, egy 15 évre szóló fentartási szerződést kötött a székes fővárossal. A közönség nagy érdeklődéssel kiséri ezeket a munkálatok.
      (Egyetértés, május 5.)

      - Tér a Bazilika előtt. A közmunkák tanácsa hozzájárult a fővárosnak ama határozatához, hogy a Bazilika homlokzata előtt a sas-utcáig teret létesitsenek.
      (Budapesti Hírlap, március 29.)

      - Az épülő Belváros. A székesfőváros egyes részei közt eddig a Belváros volt az, mely a leglassabban fejlődött. Hivatalos kimutatás szerint a lefolyt évtizedben a belvárosban 74 ház épült, mi alatt a többi kerületben százszámra épitették az uj házakat. Ennek az oka egyedül az volt, hogy az uj házak csak 12 évi adómentességben részesültek. A házadótörvény módositásáról szóló törvény tegnapi tárgyalásakor Láng Lajos dr. [68] orsz. képviselő és a belvárosi polgári kör elnökének inditványára egy uj korszakot vettek be, mely a Belvárosban 1905-ig épülő uj házak számára 18 évi adómentességet biztosit, akár régi, akár lebontott ház telkére emelik az uj épületet. Az 1905-iki határidőn tul épülő házak pedig 15 évi adómentességben részesülnek. Mivel a vámháztéri hid már befejezéséhez közeleg s az eskütéri hid épitéséhez még ez évben, de legkésőbb a jövő tavaszon hozzáfognak, a Belváros uj korszak elé lép. Az amugy is kilátásba vett szabályozási munkálatokkal karöltve uj házak, utca és palotasorok fognak keletkezni és eltünnek azok a sikátorok s apró rozoga házak, melyek eléktelenitették a fővárosnak e régi, előkelő kerületét.
      (Magyar Estilap, június 24.)

      - A hivatalosan elkészült Teréz-körut. A nagy körutnak Teréz-köruti szakasza, mely a király-utczától a váczi-körutig terjed, már három éve teljesen elkészült és a gyorsan fejlődő főváros lakossága, midőn a villamos vaspályán végig robog a hatalmas palotasorok közt, már nem is gondol arra, hogy alig nehány évvel ezelőtt még üres telkek, homokbuczkák és szemétdombok voltak a Teréz-körut helyén. Csak ma emlékeztet rá a hivatalos lap, melyben a közmunkák tanácsa hivatkozással az 1884. évi XVIII. törvényczikk 3. §-ára, közzéteszi, hogy a Teréz-körut julius hó 31-ével a közforgalomnak formaszerüleg is átadatik. A Teréz-körutra homlokzattal biró házak és telkek tulajdonosai egyuttal figyelmeztetnek, hogy a homlokzat minden folyó öle után 288 frt 16 krjával fizetendő kisajátitási járulék 1897. évi február hó 1-én esedékessé válik és innen számitva négy egyenlő előleges negyedévi részletben lesz fizetendő. Az egyes telkek, illetve házakra vonatkozó kivetés Budapest székes főváros hatósága által lesz az illető háztulajdonosnak kézbesitve és a fizetés a kivetés értelmében Budapest székes főváros központi pénztárába lesz teljesitendő.
      (Egyetértés, július 18.)

      - A nagykörut József-köruti szakasza véglegesen rendeztetvén, a forgalomnak átadatott és ez a hiv. lapban kellőleg közzététetett. Ennek következtében a házak, illetőleg telkek homlokzatának minden folyó öle után fizetendő 288 frt 16 krnyi kisajátitási járulék az 1884.évi XVIII. t.-cz. 3. §-a értelmében 1896. augusztus 1-én esedékessé válik és ettől számitva négy egyenlő előleges negyedévi részletben a székes főváros központi pénztárába fizetendő. Az egyes házak és telkekre vonatkozó kivetést a főváros fogja az illető tulajdonosnak szétküldeni.
      (Egyetértés, február 2.)

      - Az erzsébettéri-utak tavasszal és ősszel nagyon sárosak, nyáron pedig nagyon porosak. Az ezzel járó kellemetlenségek megszüntetése végett a mérnöki hivatal azt ajánlotta, hogy az utakat bányakavics helyett Dunakavicscsal fedjék be. Ezt azonban a középitési bizottság nem fogadta el, hanem Zipernovszky Károly [69] inditványára az utak aszfaltozásával fognak kisérletet tenni.
      (Budapesti Hírlap, február 29.)

      - A budai partrendezés. A tanács azzal a kéréssel fordult a kereskedelmi miniszterhez, hogy az uj vámháztéri hid és Rudasfürdő közé eső partrész feltöltése, rendezése és kiépitése iránt a saját hatáskörében intézkedjék. A miniszter ma érkezett leiratában megtagadja a tanácsnak ezt a kérését, mivel sem az uj hidak alapjából, sem az 1870. X. trv. cz. alapján engedélyezett pénzalapból erre neki fedezete nincsen. Egyben felhivja a főváros tanácsát, hogy a partrendezést most már haladéktalanul kezdje meg, ugy hogy azzal szeptember 2-ig készen legyen.
      (Magyar Estilap, március 30.)

      - Az uj budai korzó. A vámháztéri hid épitésével kapcsolatosan hozzáláttak a Gellért-rakpart rendezéséhez. A budai hidföljáró miatt föl kell emelni a dunai partot s ezen most javában dolgoznak. Az uttestet pedig kiszélesitik, részben a Duna felé eső partrész feltöltésével, részben azzal, hogy a Gellérthegy lábazatának kiszögellő gerinczeit elhordják. Az igy átalakitott rakpart lesz a budaiak uj korzója, a melyet még az idei tavaszon fákkal ültetnek be.
      (Fővárosi Lapok, március 6.)

      - A Gellértrakpart épitése. A vámház-téri hid épitésével kapcsolatosan halad a Gellértrakpart átalakitása és kiépitése. A Duna mentén hatalmas kőpartot épitenek, mely egy szinvonalon lesz a budai alsó rakparttal. Ez itt is az alsó rakpart lesz, mely az uj hidnak budai hidfője alatt fog elvezetni, épen ugy, mint a lánczhidnál. De épitenek egy felső rakpartot is, mely a budai hidfeljáró miatt kissé merész emelkedésü. A munkálatokat serényen folytatják, hogy a nevezetes átalakitást még a nyáron befejezzék. Az uj hid megnyitása után, a mi az ősz elején lesz, a közlekedés minden irányban zavartalanul megindulhat.
      (Egyetértés, június 13.)

      - Megnyilt az alagut. A burkolási munkálatokat a budai alagutban ma befejezik és igy az eddig az alagut forgalmából kizárt, nagy társaskocsik ismét keresztülroboghatnak rajta a déli vasut pályaházáig. Holnap 19-én fogják a kényelmes nagy kocsik e forgalmukat ujból megkezdeni s ily módon a déli vasuton érkező utasoknak módjukban áll ismét, hogy olcsón és kényelmesen juthassanak a pesti oldalra és egyuttal a Krisztinaváros és városliget is a király-utcán át visszanyeri e minden tekintetben előnyös összeköttetését.
      (Budapest Hírlap, április 18.)

      - Az Erzsébetkörut elkészült. A VII. ker. Erzsébetkörut rendezési munkáit teljesen befejezték s ez utszakasz átvételének napjául a közmunkák tanácsa ez év május 1-jét tüzte ki. Ehhez képest a kisajátitási járulék, melyet a telek- és háztulajdonosok az 1884. évi XVIII. t.-c. értelmében fizetni tartoznak, 1896. november 1-ére válik esedékessé, és innen számitva négy, negyedévi előleges részletben fizetendő. A kisajátitási járulék kivetését a tanács egyuttal a fővároshoz teszi át, hogy a behajtásról gondoskodjék.
      (Budapesti Hírlap, április 12.)

      - A Duna szabályozása folytán nyert telkek iránt a tanács és a főváros között az a megegyezés jött létre, hogy a Margit-hidon alul felállitott mesterséges szürőtelep által elfoglalt telkeket a fővárosi addig használhatja, a mig a káposztásmegyeri nagy vizmü elkészül és a használatnak átadatik. Ezzel szemben a főváros azt kivánja, hogy ha a mesterséges szürőtelepre a nagy vizmü kiépitése után is szüksége volna, az általa elfoglalt telkeket akkori becsértékükben a tanácstól megválthassa. A tanács beleegyezik ugyan abba, hogy a főváros e telkeket a káposztásmegyeri vizmü kiépitésétől számitott további egy évig használhassa de városrendezési tekintetek miatt nem járulhatna ahhoz, hogy a mesterséges szürőtelep tovább maradjon ott, mint elkerülhetetlenül szükséges. Hogy tehát a főváros e telkeket a mesterséges szürőtelep czéljára megváltsa, ezt a tanács nem fogadja el. Ellenben az óbudai parton lévő azon dunaszabályozási telkeket, a melyek alatt a budai vizmü vizszintes kutja vonul el, a tanács a fővárosnak négyszögölenkint 8, illetőleg 15 frtért, mindössze 99951 frtért készségesen átengedi.
      A nyilvános illemhelyek tervét a tanács oly megjegyzéssel fogadja el, hogy olyan helyekre, a hol terület nem áll bőven rendelkezésre, a főváros a vegyes bizottság által elfogadott kisebb tervet alkalmazza.
      (Egyetértés, február 2.)

      - A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délelőtt ülést tartott, Márkus József alpolgármester elnöklete alatt; előadó Rózsavölgyi Antal tanácsjegyző és Prochnow Ede számvizsgáló volt. A partbeosztó bizottság megtette a jelentését a dunai partok bérbeadása tárgyában. A bérletek nagyjában a régiek maradnak. A központi vásárcsarnok előtt elterülő Dunapart bérlete a csarnok megnyiltával azonnal fölmondható. Ezzel a bérlettel kapcsolatosan Steiger Gyula azt kivánja, hogy a nagy áldozatokkal megalkotott vásárcsarnok előtt mindenesetre nyiltan kell tartani a Dunapartot; de viszont a mostani bérlőt - a méltányosság kivánalmához képest - idejekorán kell értesiteni arról, hogy a pontot a főváros vissza kivánja venni.
      Matuska Alajos tanácsos megjegyzi, hogy a Dunaparttal való közvetetlen összeköttetés céljából a vásárcsarnok és Dunapart közt alagutat terveznek. Ha ehhez a törvényhatósági közgyülés hozzájárul, a Dunapartra már a jövő hónapon szükség lesz; de ellenkező esetben sem lehet ezt nélkülözni, már a kirakodás és elszállitás végzése céljából. Fenyvesi Adolf is abban a nézetben van, hogy a vámház előtti partterületet mindenesetre fönn kell tartani a vásárcsarnok céljaira s ennélfogva a fölmondást minél elébb meg kell tenni. Az elnök is elismeri ennek az álláspontnak a jogosultságát, másfelől azonban méltányos akar lenni a partbérlők iránt s ezért azt inditványozza, hogy a tanács jogosittassék föl 8 napi felmondás megtételére, a melyen belől a bérlők kötelesek a partterületet visszaengedni.
      Steiger Gyula megfontolásra ajánlja azt, vajjon nem jobb lenne-e ezt a partrészletet egyenesen fentartani és bérbe nem adni. Császár Jenő az elnök részéről javasolt 8 napi felmondás mellett hajlandó a vámház előtti partrészlet kiadására. Egyébként azt hiszi, hogy egy kis jóakarattal ugy lehet intézni az alagut esetleges épitését, hogy a bérlők is megmaradhassanak a part használatában.
      (Magyar Estilap, február 24.)

      - Az osztrák delegáczió palotája. Az osztrák delegácziónak, a mely eddig két évenkint a »Hungária« szállodában tartotta üléseit, az osztrák kormány itt a fővárosban külön palotát emeltetett. Az akadémia-utcza végén az uj parlamenti épület közelében épült palota, a melynek tetején a kétfejű sasos czimer terjeszkedik, a tavaszszal elkészült és az osztrák delegátusok a nyáron üléseztek is benne. A delegáczió tárgyalásai alatt azonban a delegátusok arról győződtek meg, hogy a palota nem felel meg rendeltetésének. Az ülésterem szük, akusztikája nincs, a mellékhelyiségek sem felelnek meg rendeltetésüknek. A tárgyalások alatt nem egyszer hangoztattak az épitkezések felett kemény kritikák. Az elhibázott palota ügye ma szóba került az osztrák birodalmi gyülésen a költségvetési bizottság tárgyalása alatt. (...) Badeni [70] miniszterelnök kijelentette, hogy határozati javaslat ellen nincs kifogása és foglalkozni fog az ügygyel. Az uj delegáczionális épület s eladására vonatkozó határozati javaslatot aztán a bizottság el is fogadta.
      (Egyetértés, október 31.)

      - Millenniumi fák ültetése. A millenniumi fák ültetése ugy a fővárosban, mint az ország minden vidékén nagy buzgalommal folyik. A nógrád-megyei Csesztvén Madách Pál ezer darab gyümölcsfát ezer darab különféle fát, 90.000 db fenyüt és 110.000 db. akáczfát, Ybl Félix 550 akáczfát, Fröhlich Frigyes 650 gyümölcsfát, 8000 akácfát, Kálnay Nándor 80 gyümölcsfát és 600 akáczfát, Nyizsnyánszky János 25 gyümölcsfát és 4 nyirfát, s a parasztgazda közönség is több száz fát ültetett. Ezenfelül ugyanezek a gazdák 118 hold területen homoki szőlőt ültettek. - Bakony-Szt.- Márton községben ezer darab diófát ültetnek el az ezredéves forduló alkalmából részint az ó-temetőbe, résztint a község nagy terére. - Pozsony-Bogdányban egy millenniumi kertet létesitett Kovách Miklós plébános, a ki e kertbe az iskolás gyermekek jelenlétében ültetett el 80 drb gyümölcsfát. - A zólyom-lipcsei Gizella országos fiuárvaház a mai napig ötven darab gyümölcsfát és 12 hársfát ültetett ki Wagner Mihály igazgató vezetése mellett. - Győr-Pinnyéd községben Révhegyi István néptanitó az iskolaszéki tagok és a tanulók jelenlétében 12 drb gyümölcsfát ültetett el az iskola udvarán. Az ültetés befejeztével Jakab Ferencz győrujvárosi segédlelkész szép beszédet tartott a növendékekhez, a tanitó pedig a község lakóinak a kegyeletébe ajánlotta a millenniumi fákat. A budapesti központi bizottság, mely a faültetés eszméjét megpenditette, küldöttségileg kéri fel a földmivelési és kereskedelmi minisztereket, hogy a vasuti vonalak mentén parlagon heverő térségeket gyümölcs, esetleg más fákkal ültessék tele. A vasuti őröknek tegyék kötelességükké a méh, baromfi és a selyemtenyésztést, továbbá ajánlják a kosárfonó ipar érdekében a füzfák ültetését. - A deési kir. törvényszék udvarán az összes birák és hivatalnokok jelenlétében emlékfákat ültettek, a mely alkalommal Balás Máthé törvényszéki biró mondott beszédet.
      (Fővárosi Lapok, április 15.)

      - A nagy körut befásitása. A tavasz beálltával megkezdték a nagy körut befásitását. A Teréz- és az Erzsébetköruton csak a kiszáradt fákat cserélik ki, mig a József- és Ferenc-köruton, a hol nem voltak fák, egészen uj csemetéket ültetnek el. A főváros főkertészi hivatala azon van, hogy a milléniumi fák megfogamjanak s minél előbb lombos fákká váljanak. Az ültetést még március hónapban befejezik.
      (Budapesti Hírlap, április 25.)

      - Alagut a Duna alatt. Budapesten Braunecker Lamoral báró és Visnovszky Sándor mérnök még 1893-ban szerezték meg az előmunkálati engedélyt négy alagut épitésére a Duna alatt. Az akkori miniszterium az uj országház előtti alagut kiépitésére engedélyt is adott, mig a többiekre nézve arra utalt, hogy a Dunán ugyis két uj hid épül. Az uj országház előtt nyiló alagut terve most már kész is, s e hó 12-ikén a fővárosi tanács elé terjesztették.
      A tervezett alaguton gyalogosok, kocsik is járhatnak s ezenkivül villamos vasut. A magassága a Duna alatt tizedfél, szélessége 8 méter. A gyalogjárók számára négy lejáró lenne: az igazságügyi minisztériumi épületnél és a Bomba téren egy-egy lépcsős lejáró, közvetlenül a két Duna-parton pedig egy-egy liftes lejáró. A vasuti alagut tartana a Deák-tértől a Pálffy-térig s több megállója lenne a Dunán innen és túl. A vasutat összeköttetésbe hoznák a budai oldalon az esztergomi, szentendrei és a tervezett visegrádi vasuttal. A vonal hoszsza 3000 méter. A Duna alatti szakasz ugy épülne, hogy a Duna fenekén a talajt az építés alatt megfagyasztják. Minden két perczben indulna mindkét irány felé egy-egy kocsi 40 kilométer sebességgel. A teljes alagut és alaguti vasut parti része 12 hónap alatt épülne föl, a viz alatti rész épitése másfél évig tartana.
      (Vasárnapi Újság, 29. sz.)

      - Uj utvonal a lipótvárosi bazilika és az uj országház közt. Ray Rezső müépitész tervet adott be a tanácshoz egy olyan utvonal épitéséhez, a mely a lipótvárosi bazilikától egyenes vonalban az uj országházig vonul. A terv igen szép: hatalmas perspektivával s a mi szintén nem lényegtelen dolog, Ray Rezső számitások alapján kimutatja, hogy az egész müvelet aránylag igen kevésbe kerül, mert a kiadások megtérülnek az uj épületek telek árainak emelkedésével.
      (Magyar Estilap, július 18.)

      - A lukácsfürdői tó beboltozását a télen át is folytatják ugy, hogy májusra teljesen elkészülnek vele. - A tavat tudvalevőleg egy négy nyilásu hiddal boltozzák be, a mely azután teljesen és véglegesen megoldja a tó sokáig huzódó boltozási ügyét.
      (Fővárosi Lapok, január 30.)

      - A budai vigadó. A II. ker. Corvin-téren létesitendő vigadó-épület terveire kiirt pályázat a mult napokban lejárt. A kitüzött határidőre, mint értesülünk, összesen 12 darab pályaterv érkezett be, melyeket az e czélra kiküldött vegyes bizottság a legközelebbi napokban vesz tárgyalás alá. Ha az eredmény kielégitő lesz, s illetőleg akad kivitelre alkalmas pályaterv, ugy az épitkezést már jövő év kora tavaszán megkezdik.
      (Egyetértés, november 8.)

      - A vámház-köruti uj postahivatal berendezését már megkezdték s juniusban elkészülnek vele. Az uj postahivatal, a mely majdnem olyan nagy arányu lesz mint a főposta, augusztus elsején nyilik meg IX. ker. vámház-körut 7. szám alatt.
      (Egyetértés, június 13.)

      - Az uj zsibárus-csarnokok. A Teleki-téri zsibárus-csarnokok teljesen elkészültek s a főváros kiküldöttei tegnap délután 5 órakor vették át a vállalkozótól. A közélelmezési és közgazdasági bizottság - s vele együtt a tanács - szükségesnek tartja, hogy az ujvásártéren levő zsibárus telep minél elébb átköltözzék az uj csarnokokba s ezért a legközelebbi közgyülésen előterjesztést tesznek az átvétel jóváhagyása iránt.
      (Magyar Estilap, július 3.)

      Az uj népliget

Budapest, junius 4.
      Csendben, minden feltünés nélkül vagy két hét előtt az uj népligetet hivatalosan is megnyitották. Eddig csak a Ferenczváros lakói és a tisztviselőtelepiek keresték fel, most, hogy egy-egy lóvasuti kocsi tábláján feltünt az uj czim: »üllői-uti népliget«, egész Budapest megtudta, hogy az uj városliget elkészült.
      »Az uj városliget.« Ezren beszélnek róla, de többnyire gunyosan és felkeresni egy sem vállalkozik. Mindenki azt mondja: az uj városligetben bizonyára még kicsinyek a fák, árnyékot nem nyujtanak, kedves pihenő helyek nincsenek s azért, hogy néhány bokrot lássunk, bizony nem érdemes kifáradni. A régi városligetet, a mely csak »fuit«, nem pótolja semmi sem és a budapesti ember a főváros jóvoltából még jó, friss levegőt sem szivhat.
      Ez a gondolat ugyszólván hatalmába kerit minden embert. S szinte félve szállunk fel a közuti kocsiba, a mely a tisztviselő-telep árnyékos akáczfái között az uj népliget felé halad. A tisztviselőtelepet mindenki ismeri. A szép tiszta utczák akáczfáikkal sok embert kicsalnak vasárnaponként a kis telepre, a mely naponként gyarapszik s lassan valóságos kis várossá növi ki magát.
      A tisztviselőtelep [71] mögött terül el az uj népliget. Mintha csak a telepnek kiegészitő része, kertje volna. Széles országut választja el tőle, egy-két dombon kell keresztül haladnunk (aztán eltünik ez is idővel) s ott vagyunk az uj városligetben.
      Azt hisszük, mindenki kellemesen csalódott, mikor az uj ligetet meglátta. A csenevész apró fáknak semmi nyoma, csupa nagy terebélyes fa áll az utak szélén, a széles utak gondozottak és a pompás virágágyak között kis fehér padok hivják pihenőre az embert. Az első gondolat az: nini az uj liget szinte szebb, takarosabb mint a régi városliget. (...)
      (Fővárosi Lapok, június 5.)

      - Az üllői-uti uj népligetben egy vállalkozó népszinkört akar épiteni s kér erre a célra 13 évi használatra 1400 négyszögölnyi területet. A bizottság kijelentette, hogy az eszmét helyesli, de ezuttal nem teljesitheti a kérelmet, mert a vállalkozó sem a termeket, sem az előadások programmját be nem mutatta. Többen az iránt folyamodtak, hogy a városliget különböző pontjain engedtessék meg nekik olyan 2500-3000 frtba kerülő árupavillon fölállitása, a melyben dohányt és szivart árusithassanak. A bizottság javasolja a kérelem teljesitését, még pedig akként, hogy a Stefánia-ut és a nagy körönd keresztezésénél két pavillont, a nyári szinház mellett pedig szintén kettőt állitsanak föl.
      (Magyar Estilap, február 26.)

      Zsörtölődés
      (...) Már egészen bizonyos, hogy elkésünk.
      Nem használ, hogy olyan nagyon izgatottak vagyunk miatta és a tényeken a legerősb tettetett flegmával sem birunk változtatni: a kiállitással május elsejére sem leszünk készen, sőt ki tudja, hogy meddig húzódhatik még a dolog! Az egészben az a szerencse, hogy a főváros sem fejezheti be akkorára a csinositgatását, az öltözékét, s igy az idegen, a vidéki ha erre néz felénk, bizonyos összhangot fog találni az összhangtalanságban, mert rendetlen és készülődőben levő városból jut majd a rendetlen és készülődő kiállitásba. Tehát ha rend nem lesz is, de »harmónia« az lesz, csak ne firtassuk nagyon, hogy minő!
      Igaz, hogy az elemek is nagyon ellenünk vannak. A mint hogy régi igazság az, hogy a mi az egyiknek jó, az nagyon kelletlen lehet a másiknak. Mert a vetés, a gyümölcsfa, a mező és kert általában csakúgy szivják magukba a mostani sok, áldásos tavaszi esőt, ámde az módfelett akadályozza a kiállitás elkészültét.
      Ámde, a mint mondám, legfőbb baj az, hogy semmink sincsen készen. Nagy fittyel nekiálltunk villamosan megvilágitani az Andrássy-utat, nem sikerült eléggé az első próba, utasitották a mérnöki hivatalt, hogy tartsa meg a második próbát. Ez a »hivatal« is csak olyan azonban, mint minden más »hivatal« - idejére el nem készül semmivel. A második próbának hire sincs s egy hét mulva megnyilik a kiállitás. Hát az esetleges próbának - ha sikerül - a megvalósitása, állandóvá tétele mikor következnék? Majd aztán, később, ráérünk arra még - a második milleniumig.
      S igy vagyunk, szinte kivétel nélkül, a többi közmunkákkal is minddel. Hiányzik a kérlelhetetlen erély a felsőbb hatóságokban, s úgy látszik, a komoly kötelességtudás az alsóbb rétegekben. Dolgoznak ugyan egy kicsit, de nem eléggé, kapkodnak sokat, belefognak mindenbe, de vajmi keveset fejeznek is be. A földalatti villamos vasut már a télen gurulhatott volna, azért még most is azzal piszmognak, hogy azokat a sirboltszerű lejáratokat elkészitsék; az utczák kövezetének rendbehozása még ott tart, hogy hetek telhetnek bele, a mig azzal is elkészülnek; tömérdek ház elé még most állitják a rengeteg sok állványt, hogy bemázolják az összekormosodott falakat, és igy van mindenben: nem készülünk el, nem leszünk készen!
      Ha pedig morgunk, motyogunk érte, - a mit meg is teszünk lehető sűrűen - akkor azt felelik rá: hja, az eső! A miből az derül ki eléggé világosan, hogy az eső nemcsak a vidéknek használ, hanem a nagyvárosnak is termel legalább kitünő kifogásokat. (...)
      (Ország-Világ, április 26.)

      - »Budapest«-et beleereszteni a vizbe épp most, a mikor folytonosan esik az eső s a mikor a legégetőbb szükségünk volna épp arra, hogy száraz, tiszta időnk legyen, bizonynyal nagykoczkázatú és mindenkép babonaellenes cselekedet volt. Mert mit változtat a dolgon az, hogy ez a vizes »Budapest« tulajdonképen tengeri hadihajó, s azt, ha elkészült, egyszer csak tengerre kellett bocsátani, - az pedig vizes? De bizonyos, hogy nagy hurrával fogadták ott, Trieszt mellett ezt a lucskos parádét és hazaszerte viharos - bár alig hallható - éljenzés viszhangját keltette az, hogy van egy dicsőségre éhes, hatalmas úszó várunk, a mely a magyar főváros nevét és diszlobogóját viseli. Ebből pedig önkényt következik, hogy ha nagy dicsősége »a« Budapestnek, hogy simán úszik, az »a« nélkül való Budapestnek sem derogálhat a sok, nyakába zúduló viz.
      Pedig derogál ám, de nagyon. Nem is szólva arról, hogy miatta úgy didergünk immár kötelezővé vált tavaszi öltözékünkben, hogy egymásután kapjuk meg az influenzát; de mi lesz a kiállitás megnyitásával, ha az eső meg nem szünik? Mivé válik a pompa, a fény, a fölvonulás, az udvar, a külföldi diplomáczia egész érdekessége, a lobogódisz, a virágok fényessége, meg minden, ha esik az eső? Hát azért küzdöttünk itt már ezer esztendeje; azért vertünk be annyi török koponyát, s azért földeltünk el olyan sok jó magyar vitézt, hogy a mikor mindennek és még egyebeknek a dicsőségét is meg akarjuk ünnepelni, akkor azt tönkre tehesse az eső? Elázzék, elfázzék, ellucskosodjék, csúffá legyen minden? Hát lehetséges, hogy annyi hős hiába onta vért?
      Ilyenféle gondolatok - ha ugyan azoknak nevezhetők - gyötörnek most bennünket és azok, csekély bár, de határozott eredménye az, hogy a kiállitás napján, május 2-ikán, esőnek esnie nem szabad! Ez igazságtalanság volna, csúf dolog, kárhozatos, kellemetlen, borzasztó, kétségbeejtő, - abszurd! Hát ne essék az eső! De ne essék ám! Oh, legyen szép idő: napsugaras, derült, enyhe, ragyogó tavaszi, olyan szép, mint a virágnyilás, olyan édes, mint a reménység maga, a mely »biztosra« mutogatja a megvalósulást; olyan kedves idő, mint a minő az anyának az ő kis gyermeke erős, szivből jövő kaczagása...
      Mert hiába is firtatnók és hiába tekintenénk végig tüzetesen az egész millenáris programmon, látnók meg annak nagyszerű mozzanatait: a Vaskapu megnyitását, a sok száz népiskola fölavatását, az ezredévi emlékek leleplezését, vagy akár a hódoló bandérium fölvonulását, a magyar szent korona körülvitelét, a legfőbb, a legnagyobbszerű, úgyszólván az egésznek magvát képező pont mindebben mégis a kiállitás megnyitása lesz. Ezt tudni, bebizonyitani talán nagyon nehéz, de nem érezni szinte lehetetlen. S ha ezt elcsúfitja az eső, akkor nagy méltánytalanság történik a magyar nemzettel. Azért hát nem lesz eső, édes jó istenkém, úgy-e nem lesz? Vagy ha lesz is reggel, sűrű és kelletlen, olyan, a mitől elborul a kedvünk, egyszerre, úgy a megnyitás pillanata előtt egy órával, mégis csak ki fog sütni a nap? S aztán azt fogjuk írni: lám, mégis szeret minket az isten! És ez a verőfény még jobban fog esni (beh rossz egy szó, a mikor még ez is az esőre emlékeztet!) mint a napsugár. Hát jó, legyen igy.
      ...Azért mégis könnyelműség volt a »Budapest«-et épp ezen a héten beleereszteni a vizbe.
      Hiszen azért történik egyéb is ebben a mi fővárosunkban. Az emberek épp úgy meghalnak és a gyermekek csak úgy születnek, mint máskor; a szivarok nem szelelnek; a nagy- és kisurak hol hamisan, hol igazán kártyáznak; a polgárok dolgoznak, a tolvajok lopnak, a lóvasutak kürtölnek és a városatyák banketteznek; sőt még a képviselők is csak úgy szaporitják a szót, mint máskor, de azért most az egész fővárosi mindenség együtt mégis csak a kiállitáson jártatja az eszét és főképen azon, hogy lesz-e eső vagy nem? (Talán elég is volna már erről az esőről! Hisz ettől a sok kiabálástól igazán támadhat eső! - gondolom magamban, ámbár nem mondom el.)
      Többek között nem fogjuk kivilágitani az Andrássy-utat. S ez a negativ cselekményünk nem olyan egyszerű, mint a minőnek látszik. Mert igaz ugyan, hogy nincs könnyebb, mint egy ötfelvonásos tragédiát - nem irni, de már az Andrássy-utat a maga jelenlegi sötétségében - a mikor t. i. sötét este van - meghagyni, kissé nehezebb feladat. És nekünk ez is sikerült.
      Röviden szólva: a főváros elhatározta, hogy az Andrássy-utat, legalább a kiállitás tartamára, villamos gömbökkel meg fogja világitani. Olyan lesz tőle, mint akár a »bulmis«, a mi alatt a párisi pompás »Boulevard St. Michel« értendő. Nagy apparátussal leverték a póznákat, kiakasztották a gömböket, a vezetékeket s kezdődött a próba, a mely nem sikerült. A póznák nagyon magasak voltak. Az ujságok ugyan azt irták, hogy a világitás fényesen sikerült, a világitás vakitó, sőt egyik lap szerint »az enyhitő sötét pápaszemek viselése éjjel is ajánlatos lesz a nappali ragyogásban úszó Andrássy-úton« - a város atyái kimondták, hogy új próbát kell tartani, hogy a világitás még pompásabbá váljék. Azóta elmult vagy három hónap, de történni nem történt semmi. Nagyon valószinű, hogy szakértők küldettek ki Párisba és Newyorkba, hogy a villamos póznák nagyságának magasságát kitanulmányozzák, mert nálunk az ilyen dolgokkal alaposan és sok jó pajtásnak közköltségen megutaztatásával szokás végezni, s ők még a tanulmányaikkal nem készültek el. Nem is csoda. Ha valaki közköltségen ott sétálhat a Broadway nagyszerű útjain, vagy épp a párisi éjjeli életet tanulmányozhatja ugyanazon pénztár terhére s akkor még a kötelességét is teljesitheti, nagyon természetes, hogy ettől a kötelességteljesitéstől egyhamar megszabadulni nem bir, de nem is akar. Addig pedig nem tehetünk semmit, s ezért nem lesz meg az Andrássy-út kivilágitása sem.
      Ha már benne vagyunk a negativ eredmények konstatálásában, hát nem lesz kocsi! Bizony nem lesz. A mi vehiculum [72] a főváros területén egyáltalán kapható volt, az már le van foglalva valamennyi. Még a temetkezési társulatok nehéz, bánatos járású vén fekete lovait is lefoglalták már mindenféle kocsikba, s elvégre ezek nagyon méltóságteljesek lesznek, mert a szomorúság és a méltóság nagyon közel rokonok. (Azért a legtöbb méltóságos úr olyan komolyan szomorú?) És úgy meg vannak fizetve ezek a kocsik, hogy egy nap alatt keresnek 25-50-100 forintot, a szerint, a mint melyik micsodás.
      (Ország-Világ, május 3.)

      57. Kamermayer Károly (1829-1897) Budapest első polgármestere 1873-1896 között.
      58. Gerlóczy Károly (1835-1900) Budapest első alpolgármestere 1873-1897 között.
      59. Fejérváry Géza báró, táborszernagy (1884-1903), a "darabont" kormány miniszterelnöke (1905).
      60. Ügyvéd (1821-1897), főpolgármester 1873-tól.
      61. Zoológus (1842-1919). Előbb a műegyetem, majd a Pázmányegyetem tanára. Akadémikus.
      62. Kémikus (1844-1913), 1895-96-ban rektor.
      63. Orvos, patológus (1847-1906), a Pasteur-intézet alapítója Magyarországon (1890).
      64. Gazdaságstatisztikus (1848-1944). Akadémikus, tárca nélküli miniszter 1917-ben.
      65. Lukács László (1850-1932), pénzügyminiszter 1895-1905 és 1910-1912 között.
      66. A középítési bizottság 1873-tól 1930-ig működött.
      67. Az Országos kaszinó 1883-tól a Duna-parti Hungária Szállóban, majd 1896. jan. 1-től a Semmelweiss u. 1-3 alatt működött.
      68. Ügyvéd, felsőházi tag.
      69. Gépészmérnök (1853-1942), műegyetemi tanár, feltaláló.
      70. Gróf Kasimir Felix Badeni (1846-1909); osztrák miniszterelnök (1895-97).
      71. A mai Fiumei, volt Mező Imre út, Üllői út, Könyves Kálmán krt. és a Vajda Péter utca által határolt telektömbön 1887-től épült. A Budapesti Tisztviselők Házépítő Egyesülete építette.
      72. Szállító- és közlekedési eszköz.


EPA Budapesti Negyed 10. (1995/4)Reprezentáció < > Földalatti