„Ha majd elindulsz Ithaka felé,
válaszd hozzá a leghosszabb utat”
(Kavafisz)
Már túl az emberélet szebb felén
de útban messzi Ithaka felé
megálltunk egyszer fenn a Garda-tónál
– csak alkonyatkor értünk Sirmione
kis főterére ahonnan röpke séta
Catullus sírkertje de sajnos akkor
az a sírkert éppen zárva volt
kiültünk hát a csöndes Garda-partra
a gyerekek kavicsokat dobáltak
a vízbe míg a violaszín égre
lassú menetben felmászott a hold
langyos meleg volt s én szemem behunyva
számoltam a hosszú partszegélynek
csapódó kis hullámok loccsanását
a vendéglőből édes zene szólt
– én nem gondoltam akkor Ithakára
csak elfogott a nyár a perc varázsa
míg hűvös szél tépett az éjszakába
s elindultunk Desenzano felé
Nemrégen újra hír jött Ithakából.
A kérőkkel már nem lehet bírni. Mindent
felesznek, elisznak és a szolgálólányok
közül többet már lábukról lekaptak.
Ki hinné, hogy ezek előkelő urak?
Ugyan már! mind élősködő zsiványok!
Penelopé okos: próbára teszi őket
roppant íjjammal, amit felhúzni nem tud egy se –
várjunk tehát. Telemakhosz már készül
a leszámolásra. Sok kérő pusztul ott.
Így hát csakhamar megtérek Ithakába,
bár tudom, sokáig nem maradhatok,
hisz megjósolták: újra el kell mennem,
még tíz év, amíg Poszeidón haragja
megenyhül. Addig megint vándor leszek
és vágyódhatok újra Ithakára.
Újsághír: Az elmúlt évben 47 „becsület-gyilkosságot”
követtek el Basrában. Az áldozatok mindnyájan nők voltak.
egy 17 éves leány
sétálni ment a fiújával
az szép szavakkal udvarolt neki
s igért közös jövőt s hogy Londonban vesz virágot
de ez Irakban történt
ahol a nők csak félig emberek
és minden férfi egy kis Szaddam
feltétlen ura életnek és halálnak
és mert valaki látta azt a lányt
kézenfogva az angol katonával
a saját apja ölte meg
meggyilkolta a saját édesapja
őrjöngve a lány torkára ugrott
s utána testét késsel felhasogatta
majd a tetemet szégyen-sírba dobták
és leköpdösték a férfi-rokonok
ez történt a Rand nevű iraki lánnyal
ártatlanul halt meg és védtelen
„becsületből” gyilkoló apja kezétől
aki családja törzse és bizonyára vallása
nevében ölt mint Basrában annyian
– mind hősök ők mind talpig férfiak!