Az alábbi szöveg az Alföld című folyóirat első internetes archívumából származik, abban a formában, ahogy az a megjelenés idején elérhető volt. A szövegben található esetleges hibák, tördelési és központozási hiányosságok technikai okokból keletkeztek, nem tükrözik sem az EPA, sem a folyóirat minőségi elveit.
Tudományos igényű felhasználáshoz javasoljuk a nyomtatott változat használatát.

vissza a tartalomjegyzékre | a borítólapra | az EPA nyitólapra


 

Parti Nagy Lajos


Ábránd az őszológián
részlet a Dumpf-szonettekből

"kékítőt old az ég vizitkor"
(Dumpf Endre)

huss és ősz van a kórházkertben
az égen szép herélt polóim 
úsznak a múltat kergettemben
utol se érnek ápolóim 
hisz künn az ég és itt a kert benn
honnant kiszáll a gyönge lélek
míg orvosságot nem vettemben
kanalasat elüldögélek 
ámbátor fakó kosztom van
nem sírok sóhajtoztomban
sőt pille pille jó flakon
szállok szinte a pizsamámban
szabadság szerelem a számban
mikor Colával jóllakom 

*

az élet huss és gyorsan elbüfé
nájlon körmével föl-le dobrokol
mert jön érte a rókalelkű férj 
pofozkodós nagyseggű motrokon
de néha enged sorban állani
kissé alája nézni néki
kávégépénél inhalálani 
az élvezeteket fenékig
míg él az ember folyton incseleg
az őszológián bár nincs meleg
hajszál híján kihűltem
rám csomózták a pizsamámat 
és mint a tejberizsa máma
déltől egy tömbben ültem

*



az ablakon túl gyászfák őszi fitnesz
nincs más a halló- és látóterembe
csak a papír és rajt e kis grafitnesz
miután behoztak a kórterembe
feldübörög itt benn néha még a nyár
úgy hussan által miképp egy beöntés
mely a beutaltnak esténként kijár
hogy fel sem tudja kapni a köntöst 
bár az úgyis csak le-letolni gátol
az én múltam fájdalmas irrigátor
zománcos kelyhét sírva pumpolom
miképp a sliccgomb el a pizsamától
büfés néni ne dobjon el magától
csárdásos kezicsókolom